Pár hónapja az M6-os autópályán szarvasbika ütközött egy tűzoltóautóval. Januárban vaddisznók szaladgáltak Budapest belvárosában, nemrég pedig szintén vaddisznó támadt egy kutyára a Normafánál. Egy hete vasárnap pedig biciklizőknek esett neki vaddisznó Nagymarosnál. (Ez mind semmi, pont egy hete még az Országgyűlésbe is beszavaztak egyet... - a szerk.) Hogyan viselkedjünk, ha különleges helyzetekben találkozunk vadállatokkal, miként tudjuk elkerülni velük az esetleges baleseteket?

Nincs olyan helyzet ma Magyarországon, hogy belterületen megjelenhetnek vadonélő farkasok vagy medvék; inkább a kisragadozók, úgymint róka vagy nyest a lakói a zöldövezeteknek, de akár a belvárosnak is - mondta Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke a Kossuth Rádió Napközben című hétfői adásában. Az utóbbi időben ugyanakkor a vaddisznók is megtelepedtek a belterületen, a jelenlétük nemcsak a fővárosban, hanem a Dunakanyarban és távolabb, az Északi-középhegység nagyobb településein is tapasztalható - tette hozzá.

Visszafoglalják területeiket

Topál József etológus ezt azzal magyarázta, hogy az élővilágnak, azon belül is az állatoknak egyik alapvető tulajdonságuk, hogy alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz. Az emberiség a városok létrehozásával átalakította az élőkörnyezetet, és bár abból kiszorult az állatvilág, ám elkezdett alkalmazkodni az új stresszes, de egyébként sok szempontból számára előnyös környezethez, sok faj olyan genetikai változatokat fejlesztetett ki, amelyeknek köszönhetően már tolerálni tudja a változásokat, és elkezdte visszafoglalni az elvett területeket - mutatott rá az etológus.

Szilágyi István szerint a vadállatok urbanizálódása mellett az is gondot jelent, hogy az emberek egyfajta kezdetleges háziasításba is belementek, és turistalátványosságot csináltak a betévedő vadakból. Egyelőre nem alakult olyan szervezet, amely kifejezetten a vadállatok belterületen történő befogásával foglalkozna. A rendőrség nem képes kezelni a gondot, az emberek után maradó rengeteg hulladékot és a gazdátlan területek viszont csalogatják az állatokat - hívta fel a figyelmet.

Vadászattal kordában tartható a vadlétszám

Lomnici Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. sajtószóvivője úgy vélte, az önkormányzatoknak nagy felelősségük, de lehetőségük is van a kérdésben, hisz összefoghatnak olyan vállalkozóval, vagy akár civil szervezettel, amely az élő befogást el tudja végezni. Az is fontos a problémakezelésben, hogy megindult a párbeszéd: az erdőket, a vadállományt kezelő szervezetek egy asztalhoz ültek már az önkormányzatokkal - tette hozzá. A vadgazdálkodók a külterületen élő vadlétszámot alapvetően kordában tudják tartani vadászattal, viszont azt a fővárosban ellenzik az emberek - világított rá. Ráadásul, amíg a fajok életfeltételeket találnak a belterületen, nem érdekli őket, hol húzódik a város vonala; ezeket a belterület kezelőjének kell megszüntetnie

Vannak ugyanakkor már konkrét pozitív példák is - folytatta, a 3. vagy a 12. kerületben az önkormányzatok vagy már megfelelő megállapodásokkal rendelkeznek, vagy mezőőrt alkalmaznak, aki gondoskodni tud a belterületi vaddisznók befogásáról - fűzte hozzá Lomnici Gergely.

Mit tegyünk, ha szembe jön a vad?

Abban az esetben, ha vaddal találkozunk, jobb kitérni előle - hangsúlyozta Szilágyi István. Semmi esetre se keltsük olyan stresszhatást, amelyben a félelem által támadási ingert kelthet az állatban, főleg ha egy a kicsinyeit védő anyaállatról van szó. Lomnici Gergely a kutyák pórázon való sétáltatására is felhívta a figyelmet erdős területeken, hisz szabadon engedve könnyen megtalálhatják a vadakat, főleg az ellési időszakban, aztán gazdájukhoz vonzhatják a feldühödött állatokat.

Topál József az autósokat figyelmeztette. A vadakra figyelmeztető táblák szegélyezte veszélyes utakon óvatosan kell vezetni, mert egy ilyen találkozás ingerhelyzeteire az állatok nincsenek felkészülve a természet által, vészreakciók indulnak el bennük, a szituációk így komoly balesetekhez és a vadak elpusztulásához vezethetnek - húzta alá.

(Kossuth Rádió)