Vlagyimir Putyin orosz elnök épp befejezné egy gondolatát a moszkvai Luzsnyiki stadionban tartott ünnepi beszédében („Tiszta véletlen egybeesés, hogy a speciális katonai műveletek kezdete egy napra esett a születésnapjával…”), amikor egészen bizarr módon hirtelen az éneklő tömegre vág az orosz állami TV közvetítése. Azt, hogy kinek a születésnapján indult meg Ukrajna Oroszország inváziója, tehát nem tudtuk meg - írja a Telex.

A Luzsnyiki parádé a Krím félsziget annektálásának nyolcadik évfordulóját ünneplő, az egész országot lefedő rendezvénysorozat része volt. Bár a stadionban rengetegen vonultak fel a háború mellett, helyi beszámolók szerint sok állami alkalmazottat buszokkal szállítottak a helyszínre.

Vlagyimir Putyin ünnepi beszédet mond a Krím annektálásának nyolcadik évfordulóján a moszkvai Luzsnyiki stadionban 2022. március 18-án (fotó: Alexander Vilf / Pool / AFP)

Ezen a megmozduláson szólalt fel az orosz elnök, akinek több erős mondata is volt. Szerinte például

• Oroszország sokat tett a Krím és Szevasztopol felemeléséért, a régiót ugyanis ki kellett húzni abból a „megalázó állapotból”, amiben Ukrajna tagjaként részesültek.
• A Krímben élők helyesen cselekedtek, amikor „akadályt görgettek a neonácik útjába.”
• Az ukránok népirtást követnek el a Donbaszban élők ellen, a különleges katonai művelet célja pedig az, hogy ez befejeződjön. Kijev ebben a pillanatban is „büntető csapásokat” hajt végre a régió lakosaival szemben.
• Az Ukrajnában harcoló katonák hősies magatartást tanúsítanak, egymást védik, hosszú idő óta nem volt ilyen erős az egység.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin „szerverhiba” miatt tűnt el a képernyőről.

Here's video of Putin suddenly vanishing mid-sentence. Where is he?! pic.twitter.com/c6VqE6GG3s

— max seddon (@maxseddon) March 18, 2022

Éppen a Z betűs zászlók bukkantak fel a vágáskor a háttérben

A nemzetközi sajtóban megjelenő tudósítások több érdekes aspektusát is kiemelték az ünnepségnek. Egyrészt azt, hogy az orosz állami szervek dolgozóinak kötelezővé tették a részvételt, így viszonylag könnyen megtelt a Luzsnyiki Stadion. Vlagyimir Putyin beszédét hirtelen megvágta az állami televízió, amikor a háttérben azzal a bizonyos Z betűvel ellátott zászlók tűntek fel - írja az Index.

Fideszeseknek való kabátban feszített

Az internet népe Putyin kabátjára is felfigyelt, a közösségi oldalakon rögtön elindultak a találgatások. A kommentelők hamar megtalálták az orosz elnök által viselt darabot: az olasz Loro Piana kabátja volt rajta, ami másfél millió rubelbe kerül, azaz forintra átszámítva mintegy 5 millió forintba. Ez meghaladja egy átlagos orosz állampolgár éves fizetését...

While Russians are fighting over groceries in supermarkets, Putin appeared in front of the Luzhniki audience in a Loro Piana jacket for almost one and a half million rubles.#FCKPTN pic.twitter.com/YP2gIRUEgu

— Anonymous Operations (@AnonOpsSE) March 18, 2022

Az MTI beszámolója kissé vérszegény lett:

Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.

"Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most" - hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.

A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy "nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért". A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a "népirtástól" és a szenvedéstől.

A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet "újraegyesítésként" emleget, azt mondta, hogy a Krímet "megalázó" helyzetből kellett kiragadni - Ukrajna nevét nem ejtette ki - , amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.

Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.

Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már "nincs mitől félni". Sok orosz cégek korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.

Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.

A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el - hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.