Közeleg a zsidók engesztelések napja (jom há-kippurim) és a muszlimok áldozatok ünnepe (’íd el-adhá). Mindkét monoteista vallás követői ilyenkor valamiféle áldozatot mutatnak be: a zsidók kakast és tyúkot lóbálnak a fejük fölött, majd a baromfit levágják és elfogyasztják. A muszlimok a lehetőségekhez képest bárányt, tevét, tehenet vagy kecskét ölnek le és fogyasztják el. Az ilyen rituális kóser vagy hálál vágás Franciaországban nem megengedett, ezért az egyik francia megye rendőrsége körlevélben hívta föl az állattenyésztő gazdák figyelmét: legyenek éberek, nehogy a zsidók vagy a muszlimok ellopják a háziállataikat. Az említett két ünnep még nem kezdődött el, de a zsidók tiltakozása miatt már áll a bál – olvasható az izraeli Jediot Áháronot című újságban.
A feje fölött baromfit lóbáló ortodox zsidó
A Párizs közelében levő Hants-de-Seine franciaországi megye rendőrsége három nappal ezelőtt körlevélben szólította fel a gazdákat, hogy az elkövetkező hetekben, napokban a zsidók engesztelések napja és a muszlimok áldozatok napja nevű vallási ünnepe közeledtével fokozottan őrizzék a háziállataikat. A rendőrség meg is indokolta, hogy miért kéri a lakosságtól az elővigyázatosságot: a zsidó és a muszlim ünnep előtt ugyanis a rituális célból leölt állatokat a gazdáktól ellophatják. A levélben az is áll, hogy a tolvajok ezen kívül a zsidó kóser (כשר), illetve a muszlim hálál (حلال) rituális vágás bűncselekményét is elkövethetik. (Bezzeg az antiszemita Magyarországon nemrégiben külön kóser vágóhidat is üzembe helyeztek – H. J.) „A két vallás követői befoghatják, ellophatják az állatokat, amelyeket aztán titokban leöldösnek”, áll még a rendőrségi felhívásban.
A hírhez kapcsolódva röviden tekintsük át, hogy mit jelképez, mi a lényege a két monoteista vallás, az iszlám és a judaizmus követői által gyakorolt „nemes” szokásnak.
A tyúkok, kakasok rossz napja Jeruzsálem Méá Se’árim negyedében (fotó: jdn.co.il)
Kezdjük a muszlimokkal! Az ’íd el-adhá (عيد الاضحى), amelyet „az áldozat ünnepének” szoktak fordítani magyarra, ám eredeti arab nyelven többes számban van, tehát „az áldozatok ünnepe”. A török muszlimok „korbán bájrámi-nak” mondják, s ez a változat szüremlett be a nemzeti romantika magyar irodalmi műveibe is. Egyes észak-afrikai arab országokban pedig „’íd el-kabír-nak” (عيد الكبير), azaz „nagy ünnepnek” mondják és írják. Ennek a muszlim ünnepnek is judaista előképe van, mégpedig az, hogy a Tóra leírása szerint Ábrahám (akit a muszlimmá lett arabok a zsidóktól Ibráhimnak - ابراهيم -átkeresztelve vettek át – H. J.) A közismert tórai, de a Korán által is átvett épületes történet szerint az Úr fölszólításának engedelmeskedve Ibráhim-Ábrahám a hűsége jeléül föl akarta áldozni a fiát, Izsákot, ám az utolsó pillanatban az Úr angyala egy kost bocsátott a gyilokszerszámot már magasba emelő Ábrahám rendelkezésére. A muszlimok tehát ezt a jól végződött ószövetségi történetet ünneplik a négy-öt napig is eltartó ’íd el-adhá idején, amely az idén szeptember 1-jén kezdődik. Ilyenkor a muszlimok általában bárányt áldoznak, de szokásos még a kecske-, tehén- és a teveáldozat is.
Ennek a tevének pedig Ibráhim Isten iránti hűsége miatt kell kimúlnia (fotó: siotw.org)
A zsidók legfontosabb ünnepe, a jóm há-kippurim ( - יום הכפוריםengesztelések napja), amely az idén szeptember 29-én este lép be. Az ünnep előestéjén, tehát péntek hajnaltól kezdve a zsidó férfiak általában fehér tollú kakast, a nők fehér tollú tyúkot forgatnak meg erőteljesen a levegőben háromszor a fejük felett, s babonás hitük szerint ezzel a cselekedettel mintegy áthárítják a szerencsétlen baromfira az elmúlt esztendőben elkövetett bűneiket. Izraelben és szerte a világban egyes szervezetek és személyek már évek óta tiltakoznak a szokás ellen, amelyre vonatkozólag nincs semmilyen előírás sem az Ószövetségben, sem a posztbiblikus Talmudban. A kutatók úgy vélik, hogy az Ószövetségben elrendelt, ám a jeruzsálemi szentély végső pusztulásával meg is szűnt ókori zsidó szokás kecskebakja, bűnbakja korcsosodott az idők folyamán baromfivá. Az ókorban a főpap ugyanis az engesztelések napjának előestéjén ráolvasta a nép bűneit egy kecskebak fejére, amelyet ezután az „eredj az ’Ázázélhez!” felkiáltással a Júdeai-sivatagba kergettek. A művészetben ezt a témát az évtizedekig Jeruzsálemben élt William Holman Hunt angol keresztény festőművész jelenítette meg.
William Holman Hunt: A bűnbak. A festményen egészen a Hol-tengerig menekült a Jeruzsálemben meglódított kecskebak
A franciaországi zsidó és muszlim szervezetek máris felháborodottan tiltakoztak, tüntetéseket szerveztek a Hants-de-Seine megye rendőrsége által három nappal ezelőtt kiadott figyelmeztető körlevelében olvasható állítások ellen. A zsidók természetesen egyértelmű antiszemitizmust, de egyben muszlimellenességet is kiolvastak a rendőrségi körlevélből, amely szerintük csak bátorítja az amúgyis meglevő zsidógyűlöletet. „Egyik napról a másikra kiderült, hogy minden zsidó potenciális tyúktolvaj”, nyilatkozta ironikusan fogalmazva a La Croix című francia lapnak Joël Mergui, a Franciaországi Zsidók Központi Konzisztóriumának marokkói születésű elnöke. Francis Kalifat, a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviselőtanácsának (CRIF) algériai születésű elnöke pedig elsősorban az ellen tiltakozott erélyesen, hogy a hatóságok ezúttal is azzal a szerinte vissza-visszatérő taktikával igyekeztek elterelni a figyelmet a muszlimellenességükről, hogy együtt említették a muszlimokat a zsidókkal. (Ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a francia rendőrség a zsidókat sem kedveli – H. J.)
Hering J. – Kuruc.info
