A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy a katonai szövetség zászlóaljakat telepít 2017-ben a Baltikumba és Lengyelországba – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára újságíróknak adott nyilatkozatában, a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli kétnapos tárgyalásának csütörtöki befejező napján.

Vargha Tamás elmondta, a kanadai, amerikai, német és a brit haderő vezetésével létrejövő észak-keletei megerősített jelenlét műveletei mellett Magyarország a visegrádi országok felajánlása keretében egy századdal vesz részt. Magyarország kiképzési feladatokat fog ellátni Észtországban három hónapon keresztül 2017-ben.

Az ülésen megállapodtak abban is, hogy a NATO célzott előretolt jelenlét formájában Romániába és Bulgáriába is haderőt telepít – tette hozzá.

Vargha Tamás azt is elmondta, hogy az észak-keleti megerősített jelenlét mellett nagyon hangsúlyos az iraki szerepvállalás. Döntés született arról, hogy a katonai szövetség kiképző és képességfejlesztő tevékenységet kezd az országban. Magyarország az iraki tevékenységben 150 fős missziójával vesz részt.

A britek katonák százait telepítik az orosz határhoz

Az Egyesült Királyság több száz katonát – köztük páncélosokat és vadászrepülőket – telepít Kelet-Európába. A régióban ilyen mértékű brit NATO-szerepvállalásra nem volt példa a hidegháború óta. Jövő év elején kezdik meg a felsorakozást Észtországban és Romániában, hogy ellensúlyozzák az orosz jelenlétet, írja a Guardian.

A brit hadsereg négy hónap múlva Typhoon vadászbombázókat küld Romániába, miközben 800 katonát és páncélozott harci járműveket telepít Észtországba. Ez 150 fővel több, mint amennyit korábban tervezett a védelmi minisztérium, ugyanígy Franciaország és Dánia is növeli eredetileg vállalt katonai szerepvállalását a térségben – tudta meg a brit lap.

London azután jelentette be a hidegháború utáni legnagyobb európai NATO-szerepvállalását, hogy múlt héten orosz hadihajók keltek át a La Manche-csatornán Szíria felé tartva. A britek komolyan vettek az oroszok felvonulását, nyomást helyeztek Spanyolországra is, hogy ne engedje kikötni a köteléket.

Mindez már jóval több, mint válaszreakció a Krím félsziget 2014-es visszacsatolására. A NATO tagországok nagy része nem nézi jó szemmel a szíriai orosz szerepvállalást. Úgy látják, hogy Moszkva célja nem a terrorizmus elleni harc segítése, hanem Bassár el-Aszad hatalmának stabilizálása.

(MTI - MNO nyomán)