Jelen vannak a vallási szélsőségek Koszovóban, Pristina azonban minden megtesz a szélsőségek és a terrorizmus legyőzése érdekében - jelentette ki Hashim Thaci koszovói elnök szerdán egy vallási szélsőségekről szóló pristinai konferencián.

Az Epoka e Re című koszovói lap internetes oldalának beszámolója szerint a koszovói köztársasági elnök kijelentette: a szélsőségekről és a vallásról szóló vitát nem lenne szabad "egyes célok elérése érdekében" használni, sem pedig a politikai érdekeknek alárendelni.

Hashim Thaci ezzel a kijelentéssel reagált arra, hogy a világsajtó az utóbbi hetekben többször is a szélsőségek és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fészkének nevezte Koszovót.

A The New York Times című amerikai lapnak egy közelmúltbeli cikke szerint Koszovó jó táptalajjá vált az Iszlám Állam számára. Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy a kis balkáni ország területén több mint 800 mecset van, amelyek közül 240-et az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus lezárását követően építettek, a háborúban ugyan a szerbek 218 mecsetet semmisítettek meg. Az új vallási helyek azonban új vallási vezetőket és irányvonalakat is hoztak, egyre nagyobb teret nyer a vahhábizmus, az iszlám konzervatív irányzata. A helyi vallási vezetők, vagyis az imámok szerint ez Szaúd-Arábia hosszú távú tervének része, amellyel az iszlámot saját képére, saját elképzelése szerint szeretné átalakítani. Koszovóban azért is okoz, illetve okozott döbbenetet a vahhábiták gyors terjeszkedése, mert a balkáni ország lakosságának ugyan 95 százaléka muszlim, de az iszlám mérsékeltebb, toleránsabb, liberálisabb irányzatához tartozik.

A mecsetek számának növekedése is aggodalomra adhat okot, ugyanis a leginkább ezeken a helyeken folyik a toborzás, illetve a vahhábita tanok terjesztése - írta a The New York Times május 22-i cikkében. A hirtelen fordulat azért is döbbenetes, mert az 1,8 milliós Koszovó a szerb-koszovói konfliktus lezárásához vezető NATO-bombázást követően felszabadítókként üdvözölte az amerikaiakat, és hamarosan az egyik leginkább Amerika-barát országgá vált. Az ENSZ békefenntartói mellett azonban 1999 után a szaúdiak is megérkeztek, akik eurómilliókat fektettek az országba, és ahol a Nyugat egy új demokrácia alapjainak lefektetését látta, ott Szaúd-Arábia egy újabb vahhábizmus terjesztésére alkalmas területet fedezett fel.

Az utóbbi években azonban a szaúdi támogatás csökkent - írta az amerikai lap -, nőtt viszont a kuvaiti, a katari és az egyesült arab emírségekbeli támogatás, és ezek az országok is az iszlám konzervatív ágát propagálják.

A The New York Times cikke szerint így tehát ma Koszovó is ugyanazzal a problémával találja magát szembe: meg kell küzdenie a radikális iszlámmal. Az utóbbi két évben a koszovói rendőrség 314 koszovóit azonosított, akik az Iszlám Állam soraiban külföldi harcokban vettek részt. A kétéves nyomozást követően 67 ember ellen emeltek vádat, 14 imámot letartóztattak, valamint 19 muszlim szervezetet zárattak be, a koszovói alkotmány ugyanis tiltja a külföldi harcokban való részvételt vagy az arra való toborzást, a gyűlöletkeltést, illetve minden terrorista cselekményt.

Petrit Selimi koszovói külügyminiszter szerdán levélben reagált a The New York Times cikkére. Szerinte a lap jól mutatta be azokat a nehézségeket, amelyekkel Koszovónak szembesülnie kell a fiatalok radikalizációja és az Iszlám Állam elleni harc során, de nem ismerte fel, és nem fordított kellő figyelmet azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a koszovói kormány tesz a szélsőségek elleni küzdelem során. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg kevesebb mint 60 koszovói vesz részt a szíriai harcokban, ami óriási mértékű csökkenésnek számít.

(MTI)