A borsodi megyeszékhelyről már elzavarták a miskolciak a "roma kulturális központot", a "Világsátor" ötletével - a sárospataki kitérő után - most Ózdon agitálnak narancsék, az ott lakók nem kis ellenállását kiváltva. Viszont a jelek szerint a nemzeti ügyek iránt maximálisan elkötelezett Fidesz nem hagy fel az ötleteléssel. Legújabb terveik szerint a "magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumát" hoznák létre a gyöngyösi zsinagógában "széles körű politikai összefogással". Így tájékoztatta Balázs József (Fidesz), Gyöngyös országgyűlési képviselője, a projekt kezdeményezője hétfőn az MTI-t. Azt gondoltuk, a világputris besülés elég nagy pofon volt nekik, de sajnos tévednünk kellett.

A projekt megvalósításának támogatásáról szóló szándéknyilatkozatot vasárnap Balázs József mellett egy igazán prominens banda látta el kézjegyével: Weisz Péter, a KDNP Barankovics István Alapítványa Izraelita Műhelyének vezetője, Fodor Gábor, a Liberálisok gyöngyösi születésű elnöke, Bozsik István, Gyöngyös alpolgármestere és Hiesz György, az MSZP gyöngyösi elnöke.

A közlemény szerint azzal számolnak, hogy egyházi, illetve kulturális alapok segítségével, izraeli és magyar állami támogatással előteremtik a szükséges forrásokat. Annál is inkább, mert jövőre lesz a magyarországi holokauszt 70. évfordulója - tette hozzá a politikus.

A gyöngyösi zsinagóga ma bútorboltként üzemel

Emlékeztetett arra, hogy a város az ország egyik legjelentősebb zsidó kulturális örökségével rendelkezik, ám az 1929 és 1931 között épült zsinagóga és a temető állapota egyaránt aggasztó.

A tervek szerint a ma bútorboltként működő, városközponti épület, a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga a közép-európai zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados együttműködését mutatja majd be.

A gyöngyösi zsinagóga belülről

Véleménye szerint a múzeum előmozdíthatja a magyarországi és nemzetközi "zsidó-keresztény párbeszédet", és "oldhatja az előítéleteket". Ugyanakkor a ma méltatlan állapotban lévő zsidó vallási-kulturális-művészeti hagyaték hasznosítása jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat Gyöngyösnek és térségének.

A szándéknyilatkozat szerint az örökség egyedülálló adottság, az egységes gyöngyösi kulturális hagyaték része, amelynek megtöltése új tartalommal mindenképpen előnyös lehet a város és a térség számára - tudatta a fideszes Balázs József.

A gyöngyösiek 2010-ben már véleményt nyilvánítottak a bútorboltként üzemelő zsinagóga mögött található - ténylegesen imaházként működő - épület falán

A településen a XV. század óta éltek zsidó kereskedők, majd a 19. században a város a Heves megyei zsidóság kulturális és gazdasági központjává vált.

A gettóba zárásról szóló 1944 áprilisi rendelet a város 1824 lakosát érintette, Gyöngyös akkori lakosságának csaknem 10 százalékát, valamint a járás területéről további 174 embert. Július 8-án kezdődött meg a teljes zsidó lakosság deportálása. A "vészkorszakot" a legenda szerint csak a töredékük élte túl.

(Kuruc.info - MTI nyomán)