Huszonnégy óra alatt nem lehet megoldást találni egy olyan súlyos környezetvédelmi problémára, mint amilyen az élelmiszer-pazarlás – de lehet reagálni rá és olyan új okosmegoldásokat fejleszteni, amelyek a fogyasztókat változásra buzdítják – ez derült ki az első magyarországi hackathonon.
Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba, ez nagyságrendileg két Gellért-hegynyi mennyiséget jelent. A 24 órás hackathont – vagyis ötletversenyt – tehát a szükség hívta életre.
Az esemény megálmodói azt gondolták: a 24 óra végén, ha minden jól megy, akkor két dologban is sikert könyvelhetnek el: felhívják a figyelmet a problémára, illetve egy vagy több olyan működő alkalmazás is születhet, ami a hulladékgazdálkodás különböző fázisaiban problémákat oldhat meg – számolt be az eseményről az M1 Kék bolygó című magazinja.
A versenyre főként programozók jelentkeztek: a 24 órás, maratoni megmérettetésen több környezetvédelmi szakértő is segítette a munkájukat annak érdekében, hogy minél hatékonyabban közelítsék meg a témát.
A felelősség közös, tehát az élelmiszerlánc minden szereplőjének kell tennie a pazarlás ellen. Erre, vagyis a tudatos élelmiszer-vásárlásra és -fogyasztásra épített a legtöbb versenycsapat. Olyan mobilalkalmazásokat és játékokat fejlesztettek, amelyekkel könnyedén optimalizálhatóvá válhat a fogyasztásunk.
Mobilalkalmazások segítenek
A nyertes csapat kifejezetten a gyerekeket szólította meg. Olyan mobilalkalmazást készítettek, amelyben a képernyő aljára egy kedves kutyust, hűtőt és komposztot tettek, amelybe felülről potyognak a gyümölcsök, zöldségek, a grillcsirke, a fogyasztott élelmiszerek. A gyerekeknek ezeket kell behúzniuk a megfelelő fogyasztóba.
Egy másik csapat a QR-kódok alkalmazásában látta a megoldást a problémára. Az alapkoncepció a vonalkódok QR-kódra cserélése volt, amiben benne van a lejárat dátuma is. Az alapötlet az, hogy a felhasználó, amikor bevásárol, akkor „lecsippantja” a termékeket, az alkalmazás pedig figyelmeztet, ha lejáratközeli élelmiszer van a háztartásban.
Az első magyarországi, környezetvédelmi ötletversenyen akadt olyan megoldás is, amelyet az egyik ismert társkereső alkalmazás inspirált. A gyors reagálást kiváltó alkalmazás célja, hogy a rendszer menüjavaslatokat ajánl, és közben követi is azt, hogy a felhasználó mire reagál pozitívan. Egy idő után kialakul az étrend, amibe be lehet csatolni bárkit, akivel a felhasználó egy háztartásban él.
"Továbbmenekülő" illegális bevándorlók által hátrahagyott élelmiszer a jelenlegi magyar-osztrák határ ausztriai oldalán, Miklóshalmánál 2015. szeptember 6-án (illusztáció; MTI Fotó: Krizsán Csaba)
Átlagosan a testsúlyunknak megfelelő mennyiségű hulladékot dobunk ki
A legfrissebb kutatások szerint egy átlagos magyar háztartásban egy személy csaknem 68 kg élelmiszer-hulladékot termel évente. Ez is komoly pazarlás – de jó hír, hogy ez még mindig kevesebb, mint az uniós átlag.
143 milliárd eurónyi élelmiszer megy a kukába az EU-ban
Magyarország jó úton halad a háztartások élelmiszer-pazarlása elleni küzdelemben – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a LIFE Food Waste Platform élelmiszer-hulladékok keletkezéséről és mérsékléséről szervezett nemzetközi konferenciáján október elején. Zsigó Róbert kiemelte: 2016-ban elindult a Maradék nélkül élelmiszer-pazarlás elleni program, amihez a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatlakozott. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás. A Maradék nélkül program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 8 százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszer-hulladéka.
Zsigó Róbert ismertette: a becslések szerint az unió 28 tagállamában évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek értéke eléri a 143 milliárd eurót. Magyarországon 1,8 millió tonna az élelmiszer-hulladék évente, ennek egyharmada a háztartásokban termelődik. Egy főre vetítve egy magyar háztartás évente 68 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel a Nébih felmérése alapján, ennek a fele megmenthető lenne több odafigyeléssel.
Az államtitkár kitért arra: a Maradék nélkül program kiemelt figyelmet szentel az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására is az élelmiszer-hulladékok mérséklésében: a kampány 4 munkacsoportot működtet, szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira próbálnak megoldásokat találni. Iskolások számára is kidolgoztak egy ismeretterjesztő anyagot, ezzel szeretnék növelni a korosztály tudatosságát.
(Híradó)
