Tisztelt Honfitársam!

Végveszélyben van a nemzetünk. A családok összetartó ereje megroggyant. Sokan nem találták meg életük párját, boldogságát, egyedül kényszerülnek leélni az életüket. Ez a folyamat súlyos örökség, amely nehéz helyzetbe hoz mindannyiunkat. Az egyedül élők átmenetileg akár jobban is élhetnek, de ennek hatalmas ára van. A magány csökkenti a várható élettartamot, súlyos egészségi kockázatai vannak. Emellett évtizedek óta nem születnek meg társadalmunk egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen gyermekeink, ami életminőségünk fenntartását, iskoláinkat, nyugdíj- és egészségügyi rendszerünket fenyegeti. Az elmúlt két évtizedekben 600 ezer gyermekkel kevesebb jött világra ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani növekedési pályánkat.

Eljött tehát az ideje annak, hogy nemzetünk, vagyis állami és politikai szervezeteink, vállalkozásaink, településeink, iskoláink és egyetemeink, kisebb és nagyobb közösségeink, családjaink, és személyesen is mindenki szembesüljön az élet egyik alaptörvényével.
Ha nem leszünk képesek összefogni, világra hozni és testi-lelki egészségben felnevelni a következő nemzedékeket, akkor mindazok a szellemi és fizikai javak, értékek, amelyeket társadalmunk az elmúlt évezredekben – folyamatos küzdelmek árán – felhalmozott, pár évtized alatt az enyészetté lesznek. Pénzügyi befektetők kebelezik be az országot, tovább sarcolva a fogyatkozó „magyarságot”. Ettől senki nem tud megvédeni minket, csak mi magunk, ha összekapaszkodunk.

Eddig is számos intézkedés született a családok megerősítéséért, a gyermekek születésének segítéséért: alaptörvény védi a termékenység és a személyes boldogulás alapintézményét: a családot; sokan élnek a gyes és a gyed lehetőségével, élvezik a családi adózási rendszer előnyeit, a családi otthonteremtő támogatás új lehetőséget teremt a gyermeket vállaló fiataloknak (csok), a házasulók adókedvezményt kapnak… De mindez nem elég ahhoz, hogy megállítsuk a veszélyes folyamatot.

Tovább kell lépnünk! Szélesebb körű összefogásra, és további cselekvésre van szükség!

Gyermek- és családbarát társadalmat, iskolákat kell építenünk! El kell érnünk azt, hogy minden fiatal megtalálja élete párját, és olyan biztonságban érezhesse magát, hogy vállalkozni tud egy vagy több új élet elindítására!

Minden felelős állampolgárra szükség van a megoldáshoz. Szükség van az állami hivatalok, az önkormányzatok, a vállalatok, a média, az iskolák és főiskolák, egyetemek, egyházak, a civil szervezetek, a helyi közösségek és minden család, nemzetség, polgár célirányos aktivitására.

Mit tehetnek a vállalatok, társadalmi és civil szervezetnek?

- Minden településen, vállalatnál, intézményben, szervezetben napirendre tűzhetik a kérdést, és megtárgyalhatják a család- és gyermektámogatás lehetőségeit, ami a családalapítás elősegítésétől (pl.: munkahelyi találkozók, összejövetelek, a házasságok és gyermekszületések megünneplése, anyagi támogatása, egészen a fiatal nők és férfiak terhelésének csökkentéséig, vagy a 2 és többgyermekes anyák 4-6 órás munkaidős foglalkoztatásáig terjedhet.

- Megkérdezhetik a hozzájuk tartozó polgárokat, hogy személyesen mire volna szükségük ahhoz, hogy családjuk megerősödjön, gyermekeik száma növekedjen.

- Miden iskolában, főiskolán és egyetemen erősítsük a fiatalok kapcsolódási lehetőségeit! Úgy neveljük és tanítsuk őket minden területen, hogy közben fejlesztjük az együttműködési képességeiket, a kölcsönös tisztelet és megértés, egymás támogatásának képességeit is!

- A kereskedők, szolgáltatók és vállalkozók adhatnak extra kedvezményeket a gyermekek neveléséhez, a családos partnereiknek és még sorolhatnánk.

- Tegyük ünneppé minden család és minden gyermek megszületését!

Mit tehetnek a magánszemélyek?

- Az idősek, tehetősek, egyedül élők támogathatnak vagy jelképesen „örökbe fogadhatnak” nagy családban élő gyermekeket életvitelük, tanulmányaik megkönnyítéséhez, amiért cserébe törődést és együttérzést kaphatnak.

- A fiatalok önkéntes segítséget nyújthatnak nagycsaládosoknak, terheik és örömeik egy részének átvállalásával.

- A közlekedők segíthetik a babakocsis kismamákat, átadhatják helyüket az áldott állapotban lévőknek. A bolti sorokban előre engedhetik az álldogáló kismamákat, és a lehetőségek számának csak a fantáziánk szabhat határt.

Magyarország, gyermekeink jövőjéért mindannyian felelősek vagyunk! Fogjunk össze, és tegyük gyermekeink számára boldogabbá és élhetőbbé országunkat!

Benda József oktatáskutató