Elutasította a szlovén alkotmánybíróság a Szabadság Mozgalom panaszát, amelyben a párt Zoran Stevanovic parlamenti elnökké választásának megsemmisítését kérte a titkos szavazáson megjelölt szavazólapok miatt - közölte szombaton a szlovén közszolgálati televízió.
Az alkotmánybíróság a parlament házszabályának alkotmányossági felülvizsgálatára irányuló indítványt is elutasította.
A Szabadság Mozgalom azután fordult a testülethez, hogy kiderült: az április 10-i titkos házelnökválasztáson a Stevanovicot támogató 48 szavazatból 19 szavazólapon különböző jelölések szerepeltek.
A Szabadság Mozgalom szerint a megjelölt szavazólapok sértették a titkos választás elvét, valamint a képviselők alkotmányban garantált függetlenségét. A párt azzal érvelt, hogy mivel az egyes képviselőcsoportok eltérő jelöléseket használtak, a szavazatszámláláskor megállapíthatóvá vált, melyik frakció hogyan voksolt.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította: a házelnök megválasztása nem olyan állami döntés volt, amely közvetlenül a panaszosok jogairól, kötelezettségeiről vagy jogi érdekeiről határozott volna, ezért a panaszt elutasította.
A Szabadság Mozgalom a parlament házszabályának alkotmányossági vizsgálatát is kérte, arra hivatkozva, hogy az ügy joghézagra mutatott rá. Az alkotmánybíróság ezt is elutasította, mert a házelnökválasztás ügyében hozott döntése után az indítványozók nem igazolták, hogy a házszabály felülvizsgálata befolyásolná jogi helyzetüket.
Stevanovic szombaton üdvözölte a döntést, és azt a jogállamiság, valamint az alkotmányos rend és az intézmények tiszteletben tartása fontos megerősítésének nevezte. Hozzátette: örül annak, hogy a testület egyhangú döntést hozott, noha az alkotmánybíróságot időnként politikai elfogultsággal vádolják.
Stevanovic már akkor, amikor a Szabadság Mozgalom benyújtotta panaszát, úgy fogalmazott: nincs jogalapja a kifogásnak, mert ha a képviselők akarata egyértelműen kiderül a szavazólapról, a voksolás érvényessége nem kérdőjelezhető meg.
Az április 10-i alakuló ülésen Stevanovic, a Resni.ca mozgalom vezetője volt az egyetlen jelölt a házelnöki tisztségre. Megválasztását saját pártja mellett az Új Szlovénia (NSi) és a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) is támogatta.
A március 22-i választásokon a legtöbb parlamenti mandátumot, 29-et a balközép Szabadság Mozgalom szerezte meg, míg a Janez Jansa vezette jobboldali SDS 28 helyhez jutott. Időközben a parlament május 22-én Jansát választotta Szlovénia új miniszterelnökévé. A Resni.ca Stevanovic vezette, ötfős képviselőcsoportja támogatta Jansa megválasztását, de a mozgalom nem lép be a kormányba.
(MTI)
