Döntő átalakulás folyik a világ autópiacán. Miközben a részben vagy tisztán elektromos autók előretörtek, a hagyományos, belső égésű motorral felszerelt autók iránti kereslet csökken.

Tavaly közel 1,8 százalékkal több, 84,8 millió új autót adtak el. A növekedés ellenére az autóeladások még mindig csaknem egy százalékkal elmaradtak a 2017-es csúcsévtől, amikor 85,71 millió autót értékesítettek globálisan. Az elektromos autók tették ki az összes autóeladás 25 százalékát tavaly, a 2024. évi 21 százalék és a 2020. évi közel 4,4 százalék után. Darabszámra ez 21,2 millió volt az egy évvel korábbi 17,5 milliót követően.

Az idei első fél évben először csökkent 50 százalék alá a benzinüzemű járművek részesedése a teljes globális eladásból. Arányuk éves szinten 4 százalékponttal 49 százalékra csökkent, miután néhány éve még 73 százalék volt. Elektromos járműből 6,9 milliót adtak el az első hat hónapban világszerte, 12 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. Ez az összes járműeladás 17 százalékát tette ki.

Kínára esett a globális elektromos járműeladások mintegy fele, bár az ottani értékesítés 3 százalékkal 3,44 millióra csökkent. Észak-Amerikában 15 százalékkal esett vissza az elektromos autók eladása a tavalyi első hat hónappal összevetve, ugyanakkor Európában 32 százalékkal 1,81 millióra nőtt.

Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint az idei első kilenc hónapban 5,7 százalékkal 8,52 millióra nőtt az új személyautók eladása az Európai Unióban, ami 5,7 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit. Ezen belül az elektromos autók (BEV) értékesítése 48,5 százalékkal 1,93 millióra emelkedett. Részarányuk folyamatosan nő, az első kilenc hónapban a teljes autóeladáson belül 22,7 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibrid autóké (HEV) 36,3 százalékra nőtt 34,7 százalékról, a tölthető hibridek, a PHEV-autóké 9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett.

A benzinüzemű autók piaci részesedése 27,7 százalékról 21,2 százalékra csökkent, a dízeleseké 9,3 százalékról 7,1 százalékra zsugorodott, együttes piaci részesedésük 28,3 százalékra csökkent a tavalyi 36,9 százalékról.

Szembetűnő a kínai autógyártók előretörése az európai piacon. A kínai BYD 154,4 százalékkal 206 ezerre emelte értékesítését, piaci részesedése egy év alatt 1 százalékról 2,4 százalékra ugrott. Az amerikai Tesla is jócskán javított, eladása éves szinten 69 százalékkal 188 ezerre emelkedett, piaci részesedése pedig 1,4 százalékról 2,2 százalékra bővült. A japán Toyota 597 ezer autót adott el Európában az első kilenc hónapban, 0,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, a piaci részesedése 7,4 százalékról 7 százalékra esett.

Miközben a kínai autógyártók eladásai erőteljesen nőnek külföldön, odahaza csökkent az értékesítésük. A kínai gazdaság növekedésének lassulása visszafogta a belföldi keresletet, miközben a helyi gyártók termelése nőtt, így a kialakuló többletnek külhoni piacokon keresnek vásárlókat. A Kínai Személygépkocsi Szövetség előrejelzése szerint idén 22 százalékkal 18,5 millióra zuhanhat a belföldi személyautó-eladás. A szervezet szerint szeptemberben már a 12. egymást követő hónapban csökkentek az eladások a kínai piacon.

Szeptemberben éves szinten 73,7 százalékkal több, 917 ezer autót értékesítettek külhoni piacon a kínai vállalatok. Ezen belül a (NEV) gyűjtőnév alatt kategorizált, a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járművek kivitele 163,5 százalékkal 558 ezerre ugrott.

Tavaly a kínai járműeladások éves szinten 9,4 százalékkal rekordmagasra, 34,4 millióra emelkedtek, a NEV-eladások pedig 28,2 százalékkal 16,49 millióra nőttek. A kínai autóexport 21,1 százalékkal 7,1 millióra bővült, a NEV-járművek exportja a duplájára, 2,62 millióra emelkedett 2025-ben.

Oroszországban jelentősen visszaesett a belföld kereslet, 896 ezer új autót adtak el az első kilenc hónapban, 22,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az orosz piacot a kínai márkák uralják a Lada mellett. A kínai-orosz vegyes vállalatok termelésének növekedésével magyarázható, hogy a BEV- és a PHEV-autók piaci részesedése 11,5 százalékra emelkedett az év eleji 5 százalékról szeptemberben.

Az orosz autógyártás felgyorsult az utóbbi hónapokban éves szinten, bár igen alacsony összehasonlító bázis alapján. A szeptember végével záródott kilenc hónapban mintegy 660 ezer autó készült az országban, ami 27 százalékos növekedés.

A japán autóipari termelés hektikusan alakult. Az év első felében kisebb kilengések voltak, de összességében az egy évvel korábbi szint közelében alakult a gyártás. A nyár végén több gyár termelése leállt a kumamotói földrengés miatt, a legfrissebb szeptemberi adatok pedig azt mutatták, hogy a termelés már valamivel a tavaly szeptemberi szint fölötti volt.

A japán márkák komoly nyomás alá kerültek a globális piacon, különösen Európában, a kínai gyártók történetük során először adtak el több autót, mint a japánok a harmadik negyedévben. Az Egyesült Államokban növelték ugyanakkor az értékesítést: az ott eladott japán márkájú járművek 71 százaléka észak-amerikai üzemekben készült.

Az amerikai autóeladás 3,3 százalékkal 11,9 millióra csökkent az első kilenc hónapban. Ebben szerepet játszottak az emelkedő hitelkamatok, az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és az emelkedő autóárak. Tavaly még a második egymást követő évben nőttek az eladások 16,26 millióra, 2,1 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbit.

Az első kilenc hónapban a BEV/PHEV szegmens drámai változáson ment keresztül: az amerikai eladások 32,6 százalékkal estek vissza, piaci részesedésük jelenleg 5,5 százalék a tavalyi 5,7 százalék után.

(MTI)