Több mint 50 százalékkal emelkedett Németországban tavaly az egy évvel korábbihoz képest a bűncselekménnyel gyanúsított "menedéket kereső" emberek száma - írta a Welt am Sonntag című németországi lap a 2016-os bűnözési és bűnüldözési statisztikát idézve.

A hivatalosan hétfőn bemutatandó jelentésben külön fejezetben tárgyalják a "menedéket kereső emberek" (egyre szebben kell nevezni a sáskákat - a szerk.) körében mutatkozó bűnözést. Ebbe a statisztikai kategóriába a menedékkérő jogállással rendelkezők, az országban jogcím nélkül tartózkodó külföldiek és egy ritkán odaítélt, különleges menedékjogi státussal, az úgynevezett kontingens-menekülti jogállással rendelkező emberek tartoznak.

Újabban "menedéket kereső embereknek" kell hívni őket

Pedig még hiányos is a statisztika

A statisztika így igen hiányos, nem szerepel benne a menekültügyi rendszerbe belépők meghatározó csoportja, a szó hétköznapi és legszélesebb jogi értelmében vett "menekültek" csoportja, vagyis azoké, akik a genfi menekültügyi egyezmény alapján menekült jogállást kaptak, és nem szerepel benne a német alaptörvény rendelkezései alapján politikai menedékjogot szerzett emberek csoportja sem.

A szövetségi belügyminisztérium a Welt am Sonntag érdeklődésére közölte, hogy a 2017-es bűnözési és bűnüldözési statisztikában új módszertant használnak majd, valamennyi menedékjogi jogállást bevonják az elemzésbe.

Több mint 50 százalékos növekedés

A 2016-os - töredékes - adatok alapján az látható, hogy a betolakodók közül 174 438 embert gyanúsítottak meg bűncselekmény elkövetésével, ami 52,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A legnagyobb csoportot a szíriai állampolgárok alkotják mintegy 30 ezer fővel, utánuk az afgánok következnek 17 ezer fővel, az irakiak 12 ezer fővel, majd az albánok 10 ezer és a marokkóiak, illetve az algériaiak egyaránt nagyjából 8 ezer fővel.

A vizsgált statisztikai kategóriába tartozók valamennyi gyanúsított 8,6 százalékát teszik ki. Ez nem tűnik soknak, ahhoz képest viszont igen jelentős arány, hogy az országban illegálisan tartózkodók és a valamilyen menedékjogi státusszal rendelkezők - a menedékkérőtől az elismert menekültig az összes különböző menedékjogi státuszt tekintve - együtt is a teljes - 82,2 milliós - lakosság csupán 2 százalékát teszik ki - mutatott rá a Welt am Sonntag.

A bűnözés egyes területeit szemlélve több ügytípusban kiugró a vizsgált csoportba tartozó gyanúsítottak aránya: a zsebtolvajlásoknál 35,1 százalék, a súlyos testi sértések, illetve a nemi erőszak és a szexuális kényszerítések esetében egyaránt 14,9 százalék, a lakásbetöréseknél pedig 11,3 százalék.

Megvan a magyarázat

A lap szerint az adatokat árnyalja, hogy a német menekültügyi rendszerbe érkező emberek a német lakosság egészéhez vagy a Németországban élő külföldiekhez képest jellemzően jóval fiatalabbak és többnyire férfiak. A fiatal férfiak pedig a világon mindenhol nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményt, mint a népesség más csoportjai - nyugtatja a kedélyeket a Welt am Sonntag.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint bűnözési szempontból főleg a Nyugat-Balkánról és az Észak-Afrikából érkezettek feltűnőek. A szír állampolgárok magas száma a gyanúsítottak körében csupán annak tulajdonítható, hogy a kontinenshódítók legnagyobb csoportját a szírek alkotják.

(MTI nyomán)

A fentieket érdemes összevetni a munkavégzési hajlandósággal: Kiderült, hogy a szelfipajtik csupán 10 százaléka dolgozik, de ők sem igazán agysebészek