Tavaly decemberben jelentették be, hogy Magyarország egy teljesen újfajta „következő generációs katonai jármű” fejlesztésébe és sorozatgyártásába kezd. A projektről egyelőre nem sok konkrétumot tudni azon kívül, hogy a Rheinmetall-lal közösen valósul meg, a járművet Kaposváron gyártják majd, és kerekes lesz. Az információhiány egyik oka az lehet, hogy a K+F tevékenység még nem indult el érdemben, a másik pedig az, hogy számos technológiai innováció, amely a katonai járműve kerülhet, még fejlesztés alatt áll. Ha a projekt a tervezett időkereten belül sikeres lesz, Magyarország akár teljesen új fejezetet nyithat meg a globális harcjárműgyártásban - írja összeállításában a Portfolió.

Boxer harcjármű a Bundeswehr kötelékében. Ez a típus képezheti a magyar fejlesztésű harcjárműtípus alapját (fotók: Getty Images)

Mégis mi az, hogy „következő generációs katonai jármű?”

Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent pontosan az a kifejezés, hogy „következő generációs katonai jármű”, érdemes egy pillantást vetnünk a jelenleg futó, ilyen irányú nemzetközi fejlesztési projektekre.

Az Egyesült Államok régóta dolgozik azon, hogy lecserélje Bradley gyalogsági harcjárműveit egy úgynevezett következő generációs harcjárműre. Miután több projektet is elkaszáltak a döntéshozók, most éppen másodszorra futnak neki az Optionally Manned Fighting Vehicle-programnak (OMFV), ez, ahogy a neve is sugallja, egy önműködően is cselekvőképes harcjármű kidolgozására irányul.

M2 Bradley gyalogsági harcjármű. A típus a 80-as évek óta teljesít szolgálatot az amerikai haderőben, lecserélésére már több programot is kiírtak. Legújabban az OMFV-program célja a 40 éves járműcsalád felváltása, immár másodszorra futnak neki a projektnek. A képen látható Bradley egyébként épp Libanonba tart, ahol a helyi haderő kötelékét fogja erősíteni Amerika adományaként

Azon kívül, hogy a harcjárműnek opcionálisan személyzet nélkül is működőképesnek kell lennie, a projekt második iterációjában már szinte minden követelményt kivettek a programból az amerikai haderő fejlesztéséért felelős döntéshozók. Vagyis lényegében arról van szó, hogy nincs konkrét elképzelésük arról, hogy milyen újításokat tartalmazzon az új harcjármű, szabadjára engedik az innovációt, és majd választanak egy olyan megoldást a programban résztvevő cégek fejlesztései közül, amelyik szimpatikus lehet a számukra.

A National Interest összeszedte, hogy milyen „fícsörök” jöhetnek elvi síkon szóba ­egy ilyen járműnél, ilyen például

• egy mesterséges intelligencia által segített szenzorrendszer,
• irányított vagy pályamódosításra képes lövedékek használatára képes fegyverrendszer (bármennyire is futurisztikusan hangzik, ez a technológia már létezik, igaz, kisebb kaliberű fegyvereknél),

• drónokon alapuló vezetési és irányítási (C2) rendszer,
• olyan könnyűsúlyú páncélzat, amely akár az Abrams általános harckocsiéhoz hasonló páncélvédettséget nyújthat,
• de az is lehet, hogy egy gyors és agilis jármű lesz, viszonylag alacsony páncélvédettséggel, de jelentős mobilitással.

Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, és számos olyan technológiai fejlesztés láthat napvilágot a következő években, melyekről jelenleg még találgatni sem tudunk. Újfajta védelmi, támadási, mobilitási, taktikai rendszerek, melyek akár teljesen átírhatják az emberiség hadviselési doktrínáját.

A lényeg tehát az, hogy a harcjárműgyártás fellépjen a technológiai létra következő fokára, olyan innovációk, hadászati megoldások alkalmazásával, melyeket még nem láthatunk a hadszíntereken.

Érdemes széljegyzeten megjegyezni, hogy az OMFV-programba benevez a Rheinmetall is a KF41 Lynx IFV-vel; ezt a típust Magyarországon is gyártják és fejlesztik majd, így ha a Rheinmetall lesz a befutó, hazánkba is juthat valami a több mint 6000 Bradley lecserélésére kiírt beszerzésből, legalább K+F oldalon.

Mit tudhat majd az új magyar harcjármű?

2020. december 16-án jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága, hogy a Rheinmetall-lal partnerségben a magyar kormány egy következő generációs katonai jármű fejlesztésébe, majd tömeggyártásba fog bele.

Ezt a projektet persze nem szabad összemosni az amerikai OMFV-programmal, hiszen teljesen más a két fejlesztés végcélja, viszont az OMFV-ben megjelenő egyes innovációk visszaköszönhetnek a hazai projektnél is, ezért volt őket fontos szemügyre venni.

A hazai fejlesztésről mindössze annyit lehet biztosan tudni, hogy

• kerekes lesz, valószínűleg 6x6-os vagy 8x8-as meghajtású,
• az új jármű szellemi tulajdonának meghatározó elemei a Rheinmetall Hungary Zrt.-t illetik majd,
• a sorozatgyártás 2026-tól, Kaposváron valósul majd meg.

A kormány és a Rheinmetall ezen kívül nem közölte a projekt pontos paramétereit. Valószínűleg ennek az az egyik oka, hogy még el sem kezdődött érdemben a K+F tevékenység, így rengeteg dolog változhat, számos új innováció láthat napvilágot a következő öt évben, mire a jármű eljut a sorozatgyártásig.

Mindenesetre elég sok a spekuláció arról, hogy milyen képességeik lesznek majd a kaposvári futószalagokról leguruló járműveknek. Néhány feltételezés:

• A kiindulási alap valószínűleg a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall közös 8x8-as páncélosa, a Boxer lesz, a végső termék viszont jó eséllyel merőben el fog térni mind képességeiben, mind pedig kinézetében ettől a harcjárműtől. Szinte biztosan átemelnek majd bizonyos technológiákat a Lynxből is.
• Szinte biztosan vizsgálni fogják a harcjármű önműködővé tételének lehetőségét, a projekt aláírásáról készült eseményen valószínűleg nem véletlenül került bemutatásra a Rheinmetall önműködő katonai járműve, a Mission Master.
• A platform nagy valószínűséggel többcélú és moduláris lesz; ezek a szempontok a magyar haderőfejlesztésben eddig nagyon fontos tényezőként tűntek fel. Ez azt jelenti, hogy hagyományos csapatszállítói feladatok mellett biztosan lesz orvosi, felderítő, műszaki, logisztikai parancsnoki, illetve jó eséllyel légvédelmi, drónvédelmi és tankelhárító változata is.

A Rheinmetall és a KMW által közösen fejlesztett Boxer harcjárművek a német haderő, a Bundeswehr hadgyakorlatán. Mindkét céggel szoros üzleti kapcsolatot ápol a magyar állam, ezért könnyen elképzelhető, hogy ez a típus adja majd a Magyarországon fejlesztésre kerülő katonai jármű eszmei alapját

Arról viszont egyelőre még nehéz spekulálni, hogy konkrétan milyen felszerelése, milyen technikai paraméterei lesznek a járműnek, hiszen a K+F tevékenység lényege, hogy ezekre a kérdésekre választ adjanak a következő években. A cél kétség kívül az lesz, hogy a lehető legoptimálisabb innovációk kerüljenek kiválasztásra, de ezen a ponton valószínűleg még a projekt kulcsfontosságú döntéshozóinak is csak nagyvonalú tervei vannak a járműtípus képességeit illetően.

Mindenesetre, annyit érdemes megjegyezni, hogy a magyar fejlesztésű harcjármű felszerelésének kidolgozásában irányadók lehetnek a Rheinmetall által is fejlesztett Boxeren megjelenő újfajta fegyverplatformok. Csak hogy néhány példát említsünk:

• Szinte borítékolható, hogy valamilyen formában felmerül majd a Lynxeknél használatos Lance-torony (vagy egy továbbfejlesztett változatának) integrációja.
• Érdekes irány az RCH155 projekt, mely során felszereltek egy Boxert a Panzerhaubitze 2000-es által is használt 155 milliméteres tüzérségi rendszerének továbbfejlesztett változatával. A projekt célja egy Panzerhaubitzénél mobilisebb tüzérségi rendszer fejlesztése volt, Magyarország ezt az önjáró tarackot is rendszeresíti és az általa használt lőszertípusokat gyártani is fogja.
• Szintén érdekes a Rheinmetall következő generációs 35 milliméteres légvédelmi gépágyúrendszere, melyet szintén ráraktak már Boxerekre, az Oerlikon Skyranger.

• A WFEL-projekt célja, hogy a Magyarországon szintén rendszeresítésre kerülő Leguan hídvetők mobilhíd-rendszerét egy Boxerre szereljék. A rendszer segítségével egy 14-26 méter hosszú, 72 tonna teherbírású hidat lehet lerakni néhány perc alatt.
• Felmerült a harcjárműtípus lézerfegyverrel való felszerelése is. Több országban is kísérleteznek nagy energiájú lézerek katonai használatával, elsősorban drónvédelmi célokra. Példa erre az amerikai Strykerre szerelt Mobile Expeditionary High Energy Laser (MEHEL), amely elektronikus hadászati rendszerek és egy lézerfegyver segítségével képes ellenséges drónokat hatástalanítani, de a Rheinmetall is rendelkezik hasonló projekttel; a német cég egy 30 kilowattos lézerfegyvert épített.

• Elképzelhető, hogy hosszabb távon születik majd a Rheinmetall mérnökeitől is egy olyan megoldás, mint a Leonardo DRS által fejlesztett Initial Maneuver Short-Range Air Defense (IM-SHORAD). Ez egy kombinált légvédelmi rendszer, amely többféle, eltérő kaliberű irányított rakétával (Hellfire, Stinger), géppuskával / gépágyúval (M240, XM914) és észlelőrendszerrel (MX-GCS EO/IR, MHR) van ellátva. Hosszabb távon valószínűleg az ehhez hasonló, kombinált légvédelmi megoldások válnak majd dominánssá a csatatéren. Arról nincs információ, hogy a Rheinmetall dolgozna ilyen projekten, mindenesetre nem kizárt, hogy a későbbiekben szóba jöhet egy ilyen fejlesztés, hiszen lenne létjogosultsága.

Mit akarhat Magyarország egy teljesen újfajta harcjárművel?

Magyarországon, illetve a magyar kormány / kormányközeli vállalkozók tulajdonában lévő külföldi hadiipari üzemekben (Hirtenberger, Aero Vodochody) többnyire kétféle célra gyártanak hadianyagot: a Honvédség kötelékén belüli rendszeresítésre és exportra.

Valószínűleg nem lesz ez másképp a kaposvári kerekes páncélossal sem, amely jó eséllyel egymagában több, még hiányzó feladatkört is betölthet:

• átveheti az orosz BTR-80/80A járművektől a páncélozott szállító harcjármű szerepkörét,
• mobil légvédelmi járműként betöltheti az űrt, amit a ZSzU-23-asok és ZSzU-57-esek leselejtezése hagyott maga után,
• teljesen újfajta szerepkört hozhat létre drónvédelmi és elektronikus harcászati járműként a Honvédség kötelékén belül.

Honvédségi BTR-80A kel át a Tiszán. A Magyarországon fejlesztett és sorozatgyártott kerekes harcjármű ennek a típusnak az eszmei utóda lehet (fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

A magas fokú modularitás lényege, hogy egyetlen egy járműplatform képes legyen többféle küldetést ellátni viszonylag rövid időn belül: ilyen megoldást látunk már a Magyarországon szintén gyártásra kerülő KF41 Lynx harcjárműveknél, melyeknek fegyverzete, páncélvédettsége, felszerelése alig 4 óra alatt átalakítható, a küldetés igényeinek megfelelően.

Nem lenne meglepő, ha ezt az elvet átvenné az egyelőre még nem megnevezett harcjármű-projekt is, már csak azért is, mert egy könnyen konfigurálható, átalakítható eszköz exportpotenciálja is nagyobb. A külföldi megrendelőknek mindig fontos szempont, hogy megvásárolt harcjárműveiket gyorsan, könnyen és olcsón át tudják alakítani a helyi igényeknek megfelelően. Erre hazai viszonylatban a Gidrán ékes példa.

Ha Magyarország a Rheinmetall-lal közösen a világelsők közt fejleszt egy használható és ütőképes autonóm többcélú katonai járművet, első körben a Rheinmetall üzleti partnerei (pl. Németország, Ausztrália, Nagy-Britannia, Szlovénia, Katar stb.), később pedig számos másik, régi APC-ket cserélni igyekvő ország kopogtathat be, hogy szemügyre vegye a magyar fejlesztésű járműtípust.

Több ország is dolgozik azon, hogy lecserélje régi M113-asaiat, BTR-jeit a régiónkban és az egész világon, az ilyen országok mind potenciális vevői lehetnek egy következő generációs, többcélú harcjárműnek vagy gyártási licencének.

Konkrét országokról azonban még nem lehet spekulálni, hiszen még évek kérdése, hogy egyáltalán egy demonstrálható prototípus szülessen. Mindenesetre azt fontos megjegyezni, hogy ha Magyarország a tervezett időkereten belül elkészül a projekttel, hazánk teljesen új fejezetet nyithat a harcjárműfejlesztésben, amely más országoknak is példaként szolgálhat - állapítja meg a Portfolió.

Korábban írtuk: Csúcskategóriás harcjárművek, repülők, rakétarendszerek - történelmi év volt ez a haderőfejlesztésben