Ugrás a cikkhez
Reklám

„Február 12-én kora délután az MTA Elnökségének olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét. Ekkor dől el, hogy az MTA aláveti-e magát a Palkovics-tervnek, ezért kell ezekben az órákban közösen kimutatnunk szolidaritásunkat” – ezzel a magyarázattal hirdetett tüntetést keddre a Magyar Tudományos Akadémia elé az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

A résztvevők – nagyjából 1500-2000-en lehetnek – a beszédek után élőlánccal veszik körbe az akadémia Széchenyi téri épületét, így próbálják felhívni a figyelmet az MTA-val szembeni kormányzati intézkedésekre, az akadémia önállóságának korlátozására, a kutatóintézetek tervezett elvételére. A szervezők azt kérték, mindenki vigyen magával egy könyvet, amely megtestesíti számára a tudományt.

Palkovics-tervnek az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt az elképzelést nevezi, amely arra kényszeríti az akadémiát, hogy az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel versenyezzen a korábbi, 20 milliárd forint feletti támogatásával megegyező összegért. Egyértelmű, hogy az MTA kutatóhálózata ebből csak vesztesként jöhet ki, de Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ennél is tovább ment: világossá tette, a kormány célja, hogy a jelenleg nagyjából ötezer embernek munkát adó kutatóhálózatot teljesen leválasszák a köztestületként megmaradó tudományos akadémiáról. Az Index pénteken arról írt, birtokába került egy Palkoviccsal folytatott telefonbeszélgetés leirata, amit egy természettudományos kutatóintézeti vezető folytatott a miniszterrel. Palkovics a cikk szerint azt mondta, az MTA hibája, hogy nem keresi a megegyezést, „politizál”, ami miatt „a CEU-ra hasonlít a helyzet”.

Az akadémiai kutatóintézetek sorsa már tavaly szeptemberben pecsételődni látszott. Ekkor Palkovics arról tájékoztatta Lovász Lászlót, az MTA elnökét, hogy a kutatóintézeti hálózat egy része megszűnik, egy része egyetemekhez vagy más intézményekhez kerül, az MTA irányítása alatt maradók esetében pedig egy létrehozandó új testület fogja irányítani a kutatócsoportok tevékenységét. A kormány a nyár elején eredetileg azzal a tervvel állt elő, hogy az MTA kutatóintézetei finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ami ellen az akadémia tiltakozott. Decemberre a kormánynak elege lett az MTA ellenállásából, ezért pénzelvonással büntette az akadémiát. A kabinet az első negyedéves költségvetés egy részét fagyasztotta be: a kutatók fizetését átutalja, a dologi kiadásokat viszont visszatartja. Az MTA vezetése a pénzmegvonást méltatlannak és jogellenesnek nevezte.

Az akadémia elnöksége ma először ülésezik azóta, hogy megjelent az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program kiírása, ez hivatott szétosztani azt a 27 milliárd forintot, amit a tudományfinanszírozásra szán a kormányzat. Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők korábban azt írták, elengedhetetlennek tartják a dokumentumban bemutatott rendszer kiegészítését, továbbfejlesztését. Indítványozták, hogy az új finanszírozási rendszert ne 2019. április 1-jével, hanem 2020. január 1-jén léptessék életbe, és addig a hatályos törvények szerint finanszírozzák az akadémiai kutatóközpontokat és -intézeteket.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a tüntetésen Lovász László is felszólal, erre végül nem került sor, mert fél háromtól már ülésezik az MTA elnöksége. Az akadémia dolgozói alkalmatlannak tárgyalási alapnak tartják a Palkovics-csomagot, és elfogadhatatlannak azt, hogy a kutatóhálózatot elszakítanák az MTA-tól. Az erről szóló aláírásokat átvette Lovász László, ezekkel érkezik meg a sorsdöntő ülésre.

(24.hu)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából