A gyenge forintnak több pozitív hatása is van: húzza az exportot, többet érnek az uniós támogatások, de a hazautalt devizát is kedvezőbben lehet átváltani – jelentette ki Isépy Tamás elemző.
Nemzeti forintgyengülés
"Alapvetően arra lehet gondolni, hogy a forint gyengülése régiós folyamat, hiszen Cseh- és Lengyelországban szintén gyengülés volt" – fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Isépy Tamás úgy vélekedett: egész egyszerűen ez egy ilyen trend, és remélhetőleg hamarosan a végéhez ér.
Hozzátette, az elmúlt másfél hónapban a forint 4-5 százalékkal gyengült, a cseh korona 2-3 százalék között, míg a zlotyi 1-2 százalék között. Kitért arra is, hogy a forint gyengüléséhez a laza monetáris politikai is hozzájárulhat, hiszen az alapkamat Magyarországon 0,9 százalék, míg Csehországban 1 százalék, Lengyelországban pedig 1,5 százalék.
Isépy Tamás felhívta a figyelmet: jelen helyzetben azt érdemes nézni, hogy ebben a pillanatban mely szektornak milyen előnyei vagy hátrányai vannak ebből. Kifejtette: a lakosságnak nincs devizahitele, ha lenne, mintegy 7 százalékos árfolyamveszteséggel kellene számolni. Ami a vállalatokat illeti, ott a hitelek kevesebb mint fele devizában van, azonban a szakértő szerint a vállalatoknak a piacon vannak olyan lehetőségei, amelyekkel fedezhetik a kockázatokat.
Az államháztartásról azt mondta, jelen van egyfajta kockázat, hiszen átértékelődik a devizában levő adósság – még akkor is, ha a teljes adósságnak ez csak 20 százaléka –, amely jelentős lehet. Az MNB-t tekintve úgy fogalmazott: a gyenge árfolyam előbb-utóbb az inflációs ráta növekedésében is megjelenik, ez a későbbiekben okozhat problémát.
"Versenyképesebb a magyar gazdaság"
A forint gyengülésének azonban előnyei is lehetnek – világított rá az elemző. Isépy Tamás elmondta, versenyképesebb a magyar gazdaság. Ugyanis az exportőrök devizát kapnak, amelyért több forintot kapnak. Hozzátette, ezt nyilván nettósítani kell, azonban ez magasabb GDP-hez vezet.
Arra a felvetésre, hogy mikor avatkozhat be például a jegybank, a szakértő úgy reagált: a jegybankban biztosan számolnak azzal, hogy közbe kell majd lépni, ezt azonban nem publikálják, sőt ezzel kapcsolatban egyáltalán nem is kommunikálnak. Megjegyezte, az ügyben akkor tesznek majd lépést, ha az inflációs ráta nagyon magasra nő.
Azzal kapcsolatban, hogy a stabilitás vagy a konkrét árfolyam fontosabb, úgy vélekedett: mivel Magyarországra az úgynevezett lebegő árfolyamrendszer jellemző, ami azt jelenti, hogy nincs árfolyamcél vagy intervenciós sáv, tehát ilyen szempontból bármilyen értéket felvehet. Ugyanakkor a piaci szereplők számára jó, ha tudnak tervezni, a lakosság nem nagyon tud védekezni az árfolyam gyengesége ellen. Összegezte: a stabilitás jobb, nem jó a túl nagy ingadozás, és a vállalatoknak kell hogy legyenek kifinomult eszközeik arra, hogy az árfolyamkockázatot kezelni tudják.
Megjegyezte, ha a kialakult helyzetben a jegybank 100-150 bázispontos kamatemelést hajtana végre, a kamatkiadási kötelezettségeket jelentősen megnövelné.
(Híradó nyomán)
Frissítés: a kormány nem aggódik, "a lakosság nem különösebben éli meg hátrányosan"
A lakosságot nem sokkolja a 330 forintos euró - ahogy a kormányt sem -, az "két sör ára a horvát tengerparton nyaralóknak". De jó az exportőröknek és az államadósság szempontjából is - mondták az atv.hu munkatársának kormányközeli források. Volt, aki azt vezette le: a szupergyenge forint lassú inflációs növekedést okoz, ez körülbelül negyedév után lesz érzékelhető, akkor lehet valamilyen beavatkozás - írja a lap.
"Két sör ára a horvát tengerparton nyaralóknak" - mondták kormányközeli források, amikor arról kérdezték őket, miért olyan nyugodt a kormány, amikor a forint képtelen fellélegezni, sőt hétfőn már elérte a 330,7 körüli történelmi mélypontot az euróval szemben, amit az elemzők 1-2 évvel későbbre jósoltak.
Azt, hogy komoly bajban van a forint az euróhoz képest, volt aki "médiahack"-nek nevezte a kormányoldalon, mondván: a kormány azért sem aggódik, mert a lakosság nem különösebben éli meg hátrányosan a 330-as forintot sem, a sajtó tupírozza naggyá az ügyet.
Egy másik kormányzati forrás szerint a gyenge forint lassú inflációnövekedést gerjeszt, ez körülbelül negyedév múlva lesz érzékelhető. Lehet, hogy akkor a jegybanknak változtathat akár az inflációs előrejelzésén is, nem cáfolva, hogy több forint lehet majd a központi költségvetés számára. Ez azért sem jönne rosszul, mert a KSH épp tegnap hozta ki, hogy az idei első negyedévben 115,5 milliárdos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Azaz, az egyenleg 2017 azonos időszakához képest 402,3 milliárd forinttal, 4,2 százalékponttal romlott. A KSH gyorsjelentése a változást a kiadásoknak a bevételeket meghaladó növekedésével magyarázza.
Tegnap a jegybank alelnöke, Nagy Márton délután a parlamenti folyosón nem kommentálta az árfolyam napi mozgását. Azt a sokszereplős piac szabadon alakítja ki - magyarázta. A szavaiból az derült ki, hogy nem spekulációról van szó, és nem is indokolt a beavatkozás. "Azt tudom mondani, hogy az árfolyam a mindenkori piaci folyamatok függvénye. A piacon rengetegféle szereplő van, exportőr, importőr, befektető, és ők alakítják ezt. Számunkra az inflációs cél az egyetlen horgony, erre többek között az árfolyam is hat, mint például a nyersanyagár vagy a bérek. Ezek tartósságát nézzük, hogy ezek a tényezők milyen tartósak, és ebből vonjuk le a következtetést az inflációra nézve" - hangoztatta.
Ami a kormányt illeti, Dömötör Csaba kommunikációs államtitkár a parlamenti ülésteremből távozóban cáfolta, hogy kormányzati nyilatkozat stop lenne a forint-euró árfolyam ügyében. De tegnap a parlamentben nem derült ki a kormányzati válaszokból, hogy a forint miért gyengébb az euróhoz képest, mint a pénzügyi világválság idején, 2008-ban volt. Az ellenzéki politikusok kérdéseire a kormányoldalon a válasz rendre az volt, hogy a kormány nem avatkozik be az árfolyampolitikába.
A gazdaság makromutatói és teljesítménye nem ad okot ilyen gyenge árfolyamra - ezt Kovács Zoltán mondta még a múlt héten. Azt is hozzátette, nem zárják ki, hogy spekuláció történik, a folyamatokat figyelik, de az MNB tud beavatkozni. A Matolcsy György vezette jegybank közleményéből kiderült: nem osztják a kormányszóvivő spekulációs feltételezését. Elemzők szerint ugyanakkor Kovács Zoltánnak igaza volt abban, hogy a magyar gazdaság helyzete - dinamikus növekedés, alacsony költségvetési hiány, többletes folyó fizetési mérleg, csökkenő államadósság és mérséklődő devizaarány - nem indokolja a forint esését. Azonban a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája "laza", miközben a piac magasabb kamatokat várna el Magyarországon is, hiszen a világ nagy jegybankjai elindultak a szigorítás útján, és a régióban is kamatemelés van napirenden. Mindez pedig gyengíti a forintot – írta néhány napja a Portfolio.
