Elbukta Romániában az alkotmányossági kontrollt a csapatsportok számára 40 százalékos hazai játékosarányt előíró törvény. Nicusor Dan államfő alkotmányossági óvásának szerdai ülésén adott helyt az alkotmánybíróság.
Az Agerpres hírügynökség által idézett alkotmánybírósági közlemény szerint a jogszabály sérti az európai uniós munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát, és a romániai sportolók számára kedvezőbb jogi elbánást biztosít más európai sportolókhoz képest.
Románia elnöke tavaly év végén támadta meg az alkotmánybíróságon a sajtó által Novák-törvényként emlegetett jogszabályt. Akkori Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy támogatja a román sport fejlesztését és a fiatal sportolók képzésébe való befektetést, de ezeket a célokat a román alkotmánynak és az Európai Unió jogszabályainak megfelelően kell megvalósítani - idézte fel az Agerpres.
Az államfő alkotmányossági óvása szerint a sportolók állampolgárságára való közvetlen hivatkozás sérti a diszkrimináció tilalmának és a munkavállalók szabad mozgásának elvét, amelyeket az alkotmány és az európai uniós jog egyaránt rögzít. Emellett szerinte a törvény a munkához való jogot is sérti, mivel korlátozza az európai sportolók hozzáférését a nemzeti versenyekhez.
Az idegenlégiósok arányának 40 százalékra korlátozásáról már 2022-ben miniszteri rendeletet adott ki Novák Eduárd, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sportminisztere, amit azonban sok egyesület és szakszövetség figyelmen kívül hagyott. Tavaly novemberben a parlament törvényerőre emelte az intézkedést, amelynek betartását a sportklubokat csőddel fenyegető hatalmas büntetésekkel akarta kikényszeríteni.
A román parlament által megszavazott jogszabály kihágásnak minősítette volna a szakszövetségek által megszabott, de 40 százaléknál nem kisebb idegenlégiós-arány megsértését, amit 500 ezer és 1 millió lej (36-71 millió forint) közötti bírsággal büntettek volna. A bírság több mint tízszerese volt bármilyen, a sporttörvényben felsorolt más kihágás esetén kiszabott büntetésnek.
Az államfő azonban nem hirdette ki a parlament által megszavazott törvényt, hanem előzetes normakontrollt kért. Az alkotmánybíróság szavazattöbbéggel hozott döntése kötelező érvényű és megfellebbezhetetlen, így a jogszabály nem léphet hatályba.
(MTI nyomán)
