„Az elmúlt időszakban nagyon felgyorsultak az események, és bennem is sok kérdés felmerült azzal kapcsolatban, hogy mi történik most a roma ügy körül Magyarországon” – írta vasárnap a közösségi oldalán Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója és kuratóriumi tagja, a Polgár Alapítvány kuratóriumi tagja, reagálva Bódis Kriszta bejelentésére az új államtitkárok kinevezéséről.

„Sok szempontból valóban fontos és pozitív üzenete van az új államtitkári névsornak. Látható benne a szakértelem hangsúlyozása, a női vezetők erősebb jelenléte, és az a törekvés is, hogy különböző szakmai területek tudása együtt jelenjen meg az állami működésben. Szerintem erre Magyarországnak valóban szüksége van és őszintén örülök is ennek” – fogalmazott.

Éppen ezért gondolkodtatott el különösen az a mondat, amit Kriszta írt, hogy »nem a lojalitást, hanem a tudást jutalmazza« ez a rendszer. Ha valóban a tudás, a tapasztalat és a társadalmi munka számít, akkor bennem szakmai kérdésként merül fel: hol vannak a roma származású szakemberek az állami apparátusból? Hol vannak a roma női hangok és a roma nők képviselete? – tette fel a kérdést Szénási Szilvia.

„A roma közösség ugyanis nem homogén csoport. Más tapasztalata van egy roma oktatási szakembernek, egy kulturális szereplőnek, egy vidéki közösségszervezőnek vagy egy roma nőnek, aki mondjuk a roma nők társadalmi helyzetéről és reprezentációjáról hoz tudást és tapasztalatot” – írta.

„Tudjuk, hogy nem lesz külön romaügyi államtitkárság, a roma közösségeket érintő kérdések minden szakpolitikai területen megjelennek majd. Ez önmagában progresszív gondolat, hiszen a roma ügy valóban jelen van az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában, a lakhatásban, a szociálpolitikában és a foglalkoztatásban is” – fejtegette az Uccu Alapítvány ügyvezető igazgatója.

– Azonban engem az érdekel, hogyan? Hogyan fognak ezek a szempontok valóban megjelenni a gyakorlatban, ha közben roma származású szakemberek továbbra sincsenek jelen az állami döntéshozatalban? – kérdezte Szénási Szilvia.

„Azért Magyarországon vannak olyan roma származású szakemberek – szerintem nem is kevesen –, akik mögött évtizedes szakmai tapasztalat, intézményépítő munka és közösségi tudás áll. Ilyen például Orsós János Dr. Ámbédkar Iskola alapítója is, akinek korábban fontos szerepet ígértek a rendszerváltás folyamatában” – írta.

Nagyon szomorú, hogy erről kell ismét beszélni. Azt gondolom, hogy egy valóban modern és demokratikus állam működéséhez az is hozzátartozik, hogy az érintett közösségek tapasztalata és tudása ne csak témaként, hanem a döntéshozatal részeként is jelen legyen – jelentette ki.

A rendszerváltás egyszer már megtörtént úgy Magyarországon, hogy abból a roma közösségek sok szempontból kimaradtak. Talán ezért érint ez most ennyire személyesen is. Nem szeretném, ha egy új politikai korszakváltásnak ismét a romák lennének a vesztesei – tette hozzá Szénási Szilvia.

„Őszintén, engem ez most inkább elszomorít, mert én szeretnék hinni abban, hogy valódi változás kezdődhet Magyarországon. Azonban a roma emancipáció szerintem nemcsak új politikai nyelvet vagy fontos gesztusokat jelent, hanem azt is, hogy a roma emberek tudása, tapasztalata és munkája végre természetes módon helyet kapjon ott is, ahol a döntések megszületnek” – zárta szavait, melyeket az Index idézett.