Könnygázt és gumilövedékeket is használva török rendőrségi egységek hatoltak be az egyik legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) székhelyére Ankarában vasárnap.
A Halk TV helyi televíziócsatorna felvételei szerint a rendőrök barikádokon küzdötték át magukat. A helyi média által vasárnap az udvaron és az épület belsejében készített videókon látható volt, ahogy a rohamrendőrség behatolt a helyszínre, miközben könnygázfelhők szálltak a levegőben, majd a rendőrség eltávolította az újságírókat. A CHP támogatói eleinte megpróbáltak ellenállni a rendőrségnek azzal, hogy poroltó készülékekkel permetezték őket, de gyorsan megfékezték őket. Az ajtókat, a bútorokat és a földszinti ablakokat összezúzták.
Özgür Özel, a párt bírósági döntés nyomán felfüggesztett vezetője előbb elsáncolta magát 12. emeleti irodájában, majd hívei tapsvihara közepette elhagyta az épületet.
"Most elhagyjuk (az épületet), de úgy fogjuk visszaszerezni, hogy senki sem avatkozhat közbe többé. Amikor visszatérünk, sem a jelenlegi vezetés, sem annak együttműködői nem mernek majd ilyet tenni többé" - hangsúlyozta Özel, aki CHP-képviselők és más támogatói által körülvéve a parlament felé indult. Hozzátette, hogy "mostantól a Köztársasági Néppárt az utcákon és a tereken van úton a hatalomba".
A CHP székházának kiürítését az ankarai kormányzó hivatala rendelte el egy bírósági határozat végrehajtására hivatkozva. Egy ankarai fellebbviteli bíróság csütörtökön érvénytelenítette a 2023 végén tartott vezetőválasztást, és szabálytalanságok miatt felfüggesztette a CHP jelenlegi vezetését, s úgy döntött, hogy a párt korábbi elnökét, a párton belül kegyvesztetté vált Kemal Kilicdaroglut helyezi ismét a CHP élére. Özelt azzal vádolták, hogy egyes küldöttekre gyakorolt nyomás, foglalkoztatással kapcsolatos ígéretek, sőt szavazatvásárlás révén került a párt élére. A per is azután indult, hogy az ügyészség vizsgálatot folytatott le szavazatvásárlás ügyében. A CHP vezetése visszautasítja az ellene felhozott vádakat, és panaszt tett a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen.
A bírósági döntést sokan a Recep Tayyip Erdogan államfő politikai ellenfelei elleni súlyos csapásként értékelik, ami végül elvezethet a CHP felszámolásához is. Megfigyelők a döntést alkotmányellenesnek és politikailag motiváltnak minősítették, míg a török kormány azzal kapcsolatban az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozik.
A CHP jelentős győzelmet aratott Erdogan iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) szemben a 2024. évi helyhatósági választásokon, és azóta a török igazságszolgáltatás célkeresztjében áll, amely megsokszorozta a CHP vezette települések elleni támadásokat.
Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester, akit a CHP színeiben választottak meg és Erdogan legjelentősebb politikai ellenfele, több mint egy éve van rács mögött korrupciós vádak miatt, amelyeket tagad.
A vizsgálat keretében a párt több más, isztambuli kerületi polgármesterét is őrizetbe vették.
Szeptemberben a CHP isztambuli tartományi vezetését függesztették fel, a 2023. évi kongresszus során elkövetett szabálytalanságok címén.
Elemzők szerint a török hatalom a lehető legnagyobb mértékben meg kívánja gyengíteni a Köztársasági Néppártot a 2028-ban esedékes következő elnökválasztás előtt.
(MTI)
