A klímahisztéria kifejezést választotta 2019 legellenszenvesebb német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága.

A testület közleménye szerint a német nyilvánosságban széles körben elterjedt kifejezés általánosító módon „patologizálja” – betegesnek tünteti fel – és „egyfajta kollektív pszichózisnak” láttatja az éghajlatváltozás megfékezése iránti növekvő elkötelezettséget.

A kifejezés használói ezzel a módszerrel akarják lejáratni és hitelteleníteni a klímaváltozás megfékezését szolgáló erőfeszítéseket és az ügyről folytatott vitákat – áll a zsűri indoklásában.

Hozzátették: az éghajlatváltozásról felhalmozott tudományos ismeretek alapján megállapítható, hogy a klímahisztéria kifejezés félrevezető, és használata „felelőtlen módon tudományellenes tendenciákat támogat.”

A testület bírálta a népességcsere (Umvolkung) kifejezést is, amely „kulcsfogalma egy szélsőjobboldali összeesküvés-elméletnek”, miszerint „az úgynevezett elitek titkos terve” alapján túlnyomórészt muszlim menekültekre és egyéb, „nem-fehér bevándorlókra” kell kicserélni Európa, az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland fehér lakosságát.

A többi között hozzátették, hogy a kifejezés az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt ideológiájának állandó eleme, és kiindulópontja a lakosság kulturális homogenitásáról szóló politikájának, amely a vélelmezett népességcsere alapját képező veszélyes és gyorsan szaporodó tömegként ábrázolja, és "ezzel diszkriminálja az országba bevándorolt embereket".

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. A 2019-es megmérettetésre 671 javaslat érkezett, összesen 397 kifejezést és szófordulatot jelöltek az év legcsúnyább szavának. A leggyakrabban jelölt szavak közé tartozik például a klímatagadó (Klimaleugner), a repülési szégyen (Flugscham) és a szennyezési jogok (Verschmutzungsrecht).

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a "nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése" a közbeszéddel, nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.

Az év legcsúnyább kifejezése
2018-ban a kitoloncolás elleni ipar (Anti-Abschiebe-Industrie),
2017-ben az alternatív tények (alternative Fakten),
2016-ban a nemzetáruló (Volksverräter),
2015-ben a jótét lélek (Gutmensch),
2014-ben pedig a hazug sajtó (az őszintébb és pontosabb zsidó sajtó helyett... - a szerk.) (Lügenpresse) volt.

(MTI nyomán)