Folytatódik várakról szóló sorozatunk portálunk hasábjain, ezúttal is az Anyaország egy szegletébe kalauzoljuk az érdeklődőket. Egészen pontosan az Egri-Bükkalja térségével foglalkozunk, a Cserépfalutól öt kilométerre, északnyugatra lévő Odorvárral (más olvasatban Ódorvár).
Ódorvár hűlt helye (forrás: Wikipédia)
Odorvár a Bükki Nemzeti Park területén fekszik, a Hór-völgyében, 594 méter magasan. Az „odor” szó jelentése barlangos terület, amely igaz is a várra. A közelben található az Odorvári-barlang (eredetileg ez cseppkőbarlang volt, de ma már nem találhatóak itt cseppkövek), a Hajnóczy-barlang, vagy éppen a Suba-lyuk. Délnek fordulva a Bükkalját, majd az Alföld síkjait láthatjuk, észak felé a Bükköt, illetve a Bükk-fennsík kontúrjait.
Ahogy az esetek döntő többségében, a várról ezúttal is kevés információ maradt fenn. Építésének pontos ideje nem ismert, a terület viszont már a kőkorban, illetőleg a vaskorban is lakott lehetett.
Kilátás a Déli-Bükkre Ódorvártól (fotó: Dömsödi Áron/Magyar Természetjáró Szövetség)
Ódorvárat a tatárjárás után emelhették egyfajta erődített vadászkastélyként, egyetlen okleveles említése 1351-ből származik. Ekkor Kotromanic Erzsébet királyné (Nagy Lajos királyunk felesége) megtiltotta Peskó ódori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson dézsmát szedjen és „háborgassa” a lakosságot.
A vár egyébiránt nagyon jó helyen fekszik, kisebb helyőrséggel is el tudta látni a Hór-völgy védelmét.
Téli kilátás az Ódor-hegyre menet (fotó: Konfár Tibor/turistamagazin.hu)
A következő évszázadban Ódorvár is – több sorstársához hasonlóan – a huszita háborúkban kapott szerepet, ugyanis huszita harcosok Jan Giskra vezetésével elhódították azt, majd innen háborgatták a környező településeket. 1472-ben (más források szerint 1474 körül) Mátyás fekete serege foglalta vissza az erősséget Magyar Balázs vezetésével. A várat lerombolták, hogy többé ne háborgathassák innen a környező falvakat. Sosem építették újra többé, katonai szerepe sem volt, de Eger eleste után az akkor még létező romokat a törökök elhódíthatták.
Csodálatos bükki kilátás télen (fotó: Konfár Tibor/turistamagazin.hu)
A vár területe kicsi volt, nagyjából 30x50 m, alakja „L” betűre hasonlít. Mivel régészeti kutatás nem tárta fel a romokat, ásatások sem voltak, így nehéz rekonstruálni az erősség történetét, vagy akár a várat. Bástyái és várárka valószínűleg nem volt, sáncai igen. Egy megfigyelőtornya volt, kapuja északi irányú. A falakat kőből, palánkból emelték, alapzatuk 60-120 cm széles lehetett, nyilván ezek is teljesen elpusztultak. Az 1950-es években e falak maradéka leomlott.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbiak:
- Erősségek a magyar anyaföldön - a döbröközi Werbőczy-vár
- Erősségek a magyar anyaföldön - az ecsegi Ilonavár
- Erősségek a magyar anyaföldön - a döbröntei Szarvaskő
- Erősségek a magyar anyaföldön - a sályi Latorvár
