Nemrég tettem le Robert Yugovich újabb remekművét, a Topolyai fiúkat, és még mindig a hatása alatt vagyok. A két idősíkon játszódó történet egy olyan (talán utolsó) generációról szól, akik nem a plázákban nőttek fel, hanem az utcákon, tereken, grundokon. Olyan fiúkról, és lányokról, akiket nem érdekeltek a különböző okostelefonok, a számítógépek, akik zsigerből utasítottak el mindenféle kábítószert, akiknél a becsület, az összetartozás, és az egymásért való kiállás mindennél fontosabbnak számított.

Ezek a nagyrészt sportoló, külvárosi fiatalok gyűlölték a hatóságokat, a kerületüket a sajátjuknak tekintették, aminek érdekében még a bandaháborúktól sem riadtak vissza. A szereplők között ugyanúgy megtalálható a csóró vagány, mint az elkényeztetett úri fiú, a heves természetű bandavezér, a zsidó származását titkoló galeritag, a szerelmes lány, a drogkereskedő bunkók, más kerületek kemény fiúi, a fiát mindennél többre tartó anya, a kedves, önzetlen (szintén szerelmes) özvegyasszony, a külsőségeknek élő gazdag családfő, a szadista, rendőr apa és persze maga a főhős, a fiatal suhancból veteránná lett Tifó.

A cselekmény nagyrészt Budapesten játszódik, és pesti srácokat mutat be, viszont több utalás van benne (többek között a könyv címe) a vajdasági szerző délvidéki származására.

Robert Yugovich legújabb (ötödik) regénye a nyerészkedő politikusok által a polgárháborúba taszított Magyarország egy lehetséges jövőjét mutatja be egy csapat fiatal szemszögéből, akik a boldog fiatalság után nem kerülhették el a sorsukat (hazudtunk reggel, délben, este).

A könyv hivatalos bemutatója:

Robert Yugovich legújabb regénye a nem túl távoli jövőben játszódik, a polgárháború sújtotta Magyarországon. Tifó tizenöt év önkéntes száműzetés után tér haza, s miközben rég nem látott szerelmét keresve sorra találkozik az egykori barátokkal, ismerősökkel, párhuzamosan megelevenedik a múlt, a lázadó serdülőkor évei, a „Topolyai fiúk” néven hírhedté vált galeri igaz története. Az egyéni sorsokon keresztül Tifó folyamatosan szembesülni kényszerül az ország tragédiájával, s mindvégig azok az égető kérdések foglalkoztatják, hogy hol tévesztettünk utat, mit rontottunk el? A válaszok megtalálása drámai végkifejletet sejtet… A szerző széles társadalmi körképében nem csak a polgárháborút követő béke zűrzavaros jelenidejét érzékelteti, hanem megeleveníti a konfliktust közvetlenül megelőző, ellentmondásokkal terhelt múltat is, melyben mesteri módon ide-oda játszik az idősíkokkal és történésekkel. Mert nem a konkrét események a döntőek, hanem maga a jelenség; nem számít, mi, mikor történik, hiszen ebben az országban nem változik semmi! Yugovich lebilincselő meseszövése, nagyszerű jellemábrázolása, s nem utolsó sorban saját élményei teszik hitelessé a történetet és hőseit, kiknek sorsában megrázó erővel rajzolódik ki egy félrevezetett és tragikus sorsra ítéltetett generáció, egy darabokra hullott ország drámai lélekrajza.

Magyar Harcos

(Kuruc.info)