A Bős-Nagymaros erőmű politikai alapú elkaszálása óta Magyarországon szinte tabu, hogy erőműveket, illetve vízlépcsőket építsünk a Dunára vagy más jelentősebb folyóinkra. Ugyan az nem valószínű, hogy a közeljövőben történni fog az ügyben jelentősebb változás, de most egy cikk keretében felsoroljuk, hogy milyen érvek lennének a Duna magyarországi szakaszának belépcsőzése mellett.

A Duna medrének mélyülése

Az egyik legfőbb probléma manapság a Duna (jelenlegi) magyar szakaszával kapcsolatban a meder mélyülése. Ennek az az oka, hogy mivel a Duna Magyarország feletti szakaszát és a mellékfolyóit is belépcsőzték, sokkal kevesebb hordalék érkezik a Duna magyar szakaszára, mint 100-200 évvel ezelőtt. Ennek hatására pedig mélyül a meder. Ez a magyar szakaszon egyes részeken már meghaladta az 5 métert.

Ennek pedig több negatív következménye is van. Az egyik az, hogy negatív hatással van a folyó hajózhatóságára. Emellett a meder mélyülése miatt a Duna-völgyben a talajvíz szintje is csökken, ami hozzájárul a térség kiszáradásához.

A Duna medre 2020-ban

Energetika

Ugyan Magyarország vízenergetikában nem nagyhatalom, de a Duna magyarországi szakaszának van némi energetikai potenciálja is. Az Energetikai Szakkollégium „A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon” című vitafórumán elhangzott: amennyiben energetikailag hasznosítanánk a Dunát, annyi villamos energiát lehetne termelni vele, mint a paksi atomerőmű kapacitásának a harmada. Ez hasonló mennyiségű energia lehetne, mint amennyit napjainkban a mátrai erőmű termel.

Ráadásul ez gazdaságosabb lehetne, mint a paksi bővítés. Az idézett tanulmány szerint a Duna belépcsőzésével nyert energia fajlagos költsége 25-50 euró lenne megawattóránként, vagyis kevesebb, mint 19 forint kilowattóránként. Ezzel szemben az idézett tanulmány szerint a paksi bővítés által termelt áram árának a nagyságrendje 90 euró/megawattóra körül lesz.

Hajózás

A Duna belépcsőzése a kereskedelmi célú hajózást is jelentősen fejleszthetné. Számítások szerint, amennyiben a Duna magyar szakasza egész évben hajózható lenne, akkor az éves szinten 300 milliárd forintos nemzetgazdasági nyereséget jelenteni csak azon keresztül, hogy a magyar mezőgazdaság olcsóbban tudná a gabonát nyugatra exportálni.

Gabonaszállító hajót terelnek fel a Dunán

A paksi atomerőmű hűtése

Egy további probléma, amit a lépcsőzés megoldhatna, az a paksi atomerőmű hűtése. Jelenleg a paksi atomerőművet a Duna vízével hűtik, és a jövőben is ez marad a helyzet.

Viszont a bővítés miatt jelentősen megnő majd az erőmű hűtésének a vízigénye. Ez pedig felveti azt a kérdéskört, hogy az erőművet száraz, alacsony vízhozamú időszakokban a Duna tudja-e majd hűteni, pontosabban fogalmazva az erőmű nem okoz-e majd a hőszennyezésével ökológia katasztrófát.

Amikor tervezték a paksi bővítést, akkor még azzal számoltak, hogy a Duna vízhozama minden pillanatban meghaladja a másodpercenkénti 800 köbmétert. Viszont az elmúlt évek aszályos időszakaiban ez az érték néha már inkább 500 köbméterhez volt közelebb.

(Mérnök olvasónktól)

Források:

https://www.bme.hu/hirek/20200817/A_megrovidult_es_egyre_melyulo_Duna_allapotanak_helyreallitasan_dolgozunk
https://www.eszk.org/attachments/l194/besz/Vizero_Forum_Beszamolo.pdf
https://www.nak.hu/agazati-hirek/videkfejlesztes/157-kornyezetgazdalkodas/97989-elkerulhetelen-a-dunai-vizlepcsok-letesitese
https://gepmax.hu/hir/nem-csodahajo-vizlepcso-mentene-meg-a-vizugyeinket/