Az 1956-os forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét - hangsúlyozta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke pénteken, a forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen.
A házelnök a forradalom eseményeit felidézve kiemelte: az október 23-át követő napokban a magyar nép felvette a harcot a diktatúrával szemben. Férfiak, nők, fiatalok és idősek, katonák és civilek egy emberként küzdöttek egy nemzet legnagyobb kincséért, a szabadságért.
Bátorságukat, helytállásukat soha nem felejtjük. Bár néhány reményteljes nap után a megtorlás nem maradt el, áldozatuk nem volt értelmetlen. Képes volt kitörölhetetlenné tenni a magyarokban a szabadság eszméjét. Képes még 70 esztendő után is hitet adni, hogy összefogással minden lehetséges. Képes egyesíteni és büszkévé tenni bennünket, magyarokat - mondta, hozzátéve: 1956. október 23. a nemzeti egység oly erős szimbólumává vált, hogy abból ma is erőt meríthetünk. Ezért is különösen fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, mely mindannyiunk feladata.
Fotó: Purger Tamás / MTI
A házelnök azt kérte, adjuk tovább a jövő generációinak 1956 üzenetét, azt, hogy a szabadságunk nem magától értetődő ajándék és annak megőrzése közös ügyünk és felelősségünk.
Forsthoffer Ágnes köszönetet mondott a megemlékezésre külföldről érkező vendégeknek, akik országuk képviselőiként kifejezik tiszteletüket a magyarok hősies forradalma iránt, és köszönetet mondott azoknak a nemzeteknek, amelyek menedéket adtak a hazájukat 70 éve elhagyni kényszerülő magyaroknak. "Ezért dobog ma megannyi magyar szív szerte a világban" - mondta, megjegyezve, hogy "ma biztosan egyszerre is dobban".
A házelnök kitért arra, hogy az Országgyűlés az 1990. évi 28-as törvényben örökítette meg hivatalosan az 56-os forradalom és szabadságharc emlékét és jelentőségét, és nyilvánította október 23-át nemzeti ünneppé. A törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló.
"Most már olyan időket élünk, amikor senki nem mondhatja meg nekünk, hogyan kell 1956-ra emlékeznünk. Ez is a szabadságunk része. Isten áldja 1956 emlékét!" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A megemlékezés résztvevői Forsthoffer Ágnes beszéde után egyperces néma csenddel adóztak az 56-os hősök emlékének.
A díszülésen beszédet mondott Baka András köztársasági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára. A megemlékezésen korabeli fotók és filmrészletek segítségével felidézték az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit.
A díszülésen az ellenzéki pártok nem vettek részt.
Sortüzes Baka: bár a szabadságharcot leverték, annak igazságát nem tudták megsemmisíteni
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Az államfő hangsúlyozta: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta - fogalmazott.
Felidézte: 70 évvel ezelőtt ezen a napon "a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett". Emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot, és a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának a részese - mondta.
Hozzátette: a tömeg nem sejtette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, és "a remény napjait a megtorlás hosszú évei követik".
A magyarok azonban azt tudták, hogy nem akarnak többé félelemben, lehajtott fejjel élni. Az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el - mutatott rá.
Kitért arra, hogy a fennmaradt fényképeken az látható, hogy az emberek arcán a feszültség és az elszántság mellett ott van a felszabadultság öröme, "annak az embernek az öröme, aki hosszú idő után először érzi, hogy szabadon kimondhatja, amit gondol és maga dönthet a sorsáról".
Úgy vélte, azokban a napokban a személyes remények és a közös célok egymásra találtak, a szabadság egyszerre kézzelfogható valósággá vált. A forradalom nagyságát pedig az is mutatta, ahogyan az emberek egymás felé fordultak: egy nemzet, amelyet hosszú éveken át félelemmel és bizalmatlansággal próbáltak megosztani, néhány napra újra megtapasztalta az összetartozás erejét - mondta.
Baka András felidézte: november 4-én megindult a szovjet támadás, a szabadságharcot katonai erővel leverték, és kezdetét vette a megtorlás. Kivégzések, börtönbüntetések, szétszakított családok és a hazájuk elhagyására kényszerült magyarok százezrei jelezték a következő évek tragédiáját - fogalmazott.
Bár a szabadságharcot leverték, annak igazságát nem tudták megsemmisíteni, tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie - hangsúlyozta az államfő.
Baka András köszönetet mondott, hogy a hetvenedik évfordulón Európa több országának vezetői is Magyarországon tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Jelenlétük arra is emlékeztet, hogy 1956 jelentősége messze túlmutatott Magyarország határain: egy kis nemzet állt szemben egy világhatalommal, és olyan értékek mellett tett tanúbizonyságot, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy hol él, milyen nyelvet beszél, vagy milyen meggyőződést vall - szögezte le.
A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált - jelentette ki a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy Helmut Kohl egykori német szövetségi kancellár a magyar forradalmat az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatónak nevezte.
A magyarok küzdelme a világ számos országában együttérzést és segítőkészséget ébresztett - idézte fel Baka András, köszönetet mondva azoknak, akik tüntettek a magyarokért, adományokat gyűjtöttek a forradalmároknak és segítséget nyújtottak a menekülteknek.
Közölte: 70 évvel később Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A múlt arra figyelmeztet, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető biztosítottnak, megőrzésük Európa nemzeteinek közös felelőssége - jelentette ki Baka András.
Szólt arról is, hogy az elmúlt években a magyar közéletet egyre mélyebb ellentétek jellemezték. A demokrácia nem kívánja meg, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, nem fogadhatjuk el ugyanakkor, hogy a politikai hovatartozás határozza meg, kit tekintünk honfitársunknak, és hogy közös történelmünk, nemzeti ünnepeink, legfontosabb értékeink is az egymással szembeni küzdelmek eszközévé váljanak - mondta.
A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona - hangsúlyozta Baka András, arra kérve mindazokat, "akiknek szava és döntése hatással van országunk életére, hogy saját felelősségüket is ennek tudatában viseljék".
A nemzeti összetartozás helyreállításához tettekre, következetességre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség. Valahol el kell kezdeni, és kevés alkalom méltóbb erre, mint 1956 hetvenedik évfordulója - fogalmazott.
Baka András 1956-ot kegyelmi pillanatnak nevezte a nemzet életében: a tömegből nem taszítottak ki senkit, pedig az korántsem volt egységes, "tarka és színes volt". Ahol nincs megbélyegzés, nincs megalázás, nincs jogtalanság, nincs önkény (ez így Magyar Péter és mestere nélkül képzelhető csak el - a szerk.), ott igazi hazára találunk - mutatott rá az államfő.
Von der Leyen a demokrácia újjáélesztéséről áradozott
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható, a dezinformációt és a félelemkeltést le lehet győzni, a demokrácia jövője a nép kezében van - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten, az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen.
Von der Leyen hangsúlyozta: a demokrácia győzelme nem elkerülhetetlen és a történelem nem egyenes út. "Minden generációnak meg kell vívnia a saját küzdelmét, hogy újjáélessze a szabadságot és a demokráciát. Erkölcsi értelemben ez ennek az évfordulónak a szíve-lelke. A tanulság, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk" - jelentette ki.
Felidézte a Sztálin-szobor ledöntését, a sebesülteket ápoló orvostanhallgatókat és a szabad Magyarország hangját a végsőkig sugárzó rádiót. Megemlékezett a kivégzett fiatalokról és a 200 ezer magyar menekültről.
"Magyarország népe az esélytelenséggel dacolva harcolt a szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért, és olyan értékek mellett állt ki, melyek meghatározzák a mai Európáról alkotott képünket: a szabad választások, a szólásszabadság és a gondolatszabadság, a szabad élet, a korrupció nélküli kormányzás" - fogalmazott. Mint mondta, "a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a demokrácia újjáélesztése".
Von der Leyen felidézte, hogy hat hónappal ezelőtt a magyarok egy új fejezet mellett döntöttek. "Arra szavaztak, hogy túllépnek a megosztottság évein, a bizalomvesztésen, a szabadságjogok visszaszorulásán, a jólét csorbításán" - fogalmazott. Tízből nyolc magyar szavazott - emelte ki -, a rendszerváltozás óta a legtöbben. Felidézte az ünneplőket a Duna-parton, ahol 1956-ban forradalmárok haltak meg.
Magyarország újjászületéséről beszélt. "Egy család vagyunk. Az önök története egyúttal a mi európai történetünk is. Az önök jövője egyúttal a mi európai jövőnk is" - jelentette ki.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Magyarországon a reformok valódi eredményeket hoznak, az ország ismét lehívhatja az európai forrásokat. Magyar Péter miniszterelnökkel a korrupció elleni fellépésről és a jogállamiság helyreállításáról állapodtak meg - emlékeztetett. A kormány szigorította a csalás és a korrupció elleni szabályokat, átláthatóbbá tette a közpénzek felhasználását, Magyarország pedig csatlakozik az Európai Ügyészséghez - sorolta.
Kiemelte, hogy ismét hozzáférhető a Horizont Európa program, és a magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus programban. "Végre! Már nagyon hiányoltuk őket" - tette hozzá (ezt úgy mondja, mintha nem ők szankcionálták volna ez esetben közvetlenül a kutatókat és a diákokat, ha a vitatható fideszes egyetemi átalakítások miatt is - a szerk.). Év végéig a NextGenerationEU (NGEU) uniós helyreállítási alaptól a tudományos élet szabadságához kapcsolódó alapokig további fejlemények várhatók - közölte.
"A komoly erőfeszítések eredménnyel járnak. A befektetői bizalom erősödik. Magyarország közös jövőnk iránti megújult elkötelezettségének köszönhetően pedig Európa is erősebb" - szögezte le von der Leyen.
"Köszönöm, köszönöm, köszönöm!" - fordult Európa nevében mindazokhoz, akik részt vesznek Magyarország történetének új fejezetében.
Beszéde végén Albert Camus A magyarok vére című írásából idézett: "Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában."
"A mi feladatunk, hogy Európa egysége fennmaradjon. Most, és még sokáig" - jelentette ki, majd így búcsúzott: "Éljen Magyarország! Éljen Európa!"
Costa: 56 öröksége erősebb EU építésére sarkall
Az 1956-os forradalom emléke arra tanít, hogy a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak - jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott beszédében, amelyben egyúttal a magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalmára is rámutatott.
"Az elmúlt 22 év során az európai integráció új lehetőségeket teremtett a magyarok számára és jelentős gazdasági és társadalmi fejlődéssel járt" - jelentette ki Costa.
"Egy nehézségekkel teli világban a magyarok továbbra is tisztában vannak az Európai Unió értékével" - szögezte le, hangsúlyozva, hogy a hivatalos adatok szerint a magyarok 80 százaléka tartja az EU-t a stabilitás forrásának és nagy mértékben hasznosnak érzi az uniós tagságot.
Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek öröksége továbbra is arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát, őrizze a közös értékeket és olyan Európai Uniót építsen, amely erősebb, egységesebb és virágzóbb, mint valaha.
Rámutatott arra is, hogy Magyarországnak, ahogy Európa egészének is, az európai integráció a jólét és a demokrácia közötti szoros kapcsolatot jelenti. Mert - mint azt kiemelte - a fenntartható fejlődés nem csupán a gazdasági lehetőségeken múlik, hanem az erős intézményeken, a jó kormányzáson, a szólásszabadságon és a kutatói szabadságon.
"Ezek mind alapvetően fontosak a közbizalomhoz, illetve a kiszámítható üzleti környezethez, az innovációhoz és a munkalehetőségekhez szükséges befektetői bizalomhoz" - jelentette ki.
Costa egyúttal kiemelte azt is, hogy az EU ereje a sokféle nyelvben (pl. arab, török, csecsen, szuahéli, pastu; a német vagy a svéd pedig mehet a múzeumba - a szerk.), történelemben, kultúrában és hagyományban rejlik, hangsúlyozva, hogy a különbségek nem gyengítik a tagállamokat.
"Törekvésünk az európai egységre nem fenyegeti az európai identitásokat" - szögezte le.
Stoltenberget a kommunista Nagy Imréék bátorsága is meghatotta
A magyarok 1956-ban megmutatták, hogy a demokrácia erősebb a diktatúránál, a szabadság pedig az elnyomásnál - jelentette ki Jens Stoltenberg norvég politikus, a NATO korábbi főtitkára pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott ünnepi beszédében.
Stoltenberg felidézte: október 23. mindig is különleges nap volt családja számára. Gyermekkorában szülei sokat meséltek neki a magyar forradalomról, Nagy Imre miniszterelnök és Maléter Pál honvédelmi miniszter bátorságáról, valamint azokról, akik szembeszálltak az elnyomással. Szülei 1956-ban az osztrák-magyar határhoz mentek, hogy önkéntesként segítsék a menekülő magyarokat, akik közül többekkel családja a mai napig ápolja a kapcsolatot.
A volt NATO-főtitkár egy különleges üzenetet is magával hozott Oslóból: egy 94 éves magyar asszony, Dalma üdvözletét, aki diákként ott volt 1956. október 23-án a Bem-szobornál, majd az Országház előtt is. Stoltenberg elmondta, hogy a forradalom idején Magyarországról elmenekült asszony ma is Norvégiában él.
A norvég politikus hangsúlyozta, hogy bár a magyaroknak a forradalom leverése után még évtizedekig elnyomásban kellett élniük, szabadságvágyukat nem tudták megtörni. Magyarország 1989-ben visszanyerte függetlenségét, elsőként nyitotta meg kapuit a Nyugat felé, majd tíz évvel később csatlakozott a NATO-hoz, újabb öt év elteltével pedig az Európai Unióhoz.
Stoltenberg szerint a magyarok idén tavasszal ismét tanúbizonyságot tettek a demokrácia iránti elkötelezettségükről. "Magyarország ismét példát mutatott" - jelentette ki.
A NATO korábbi főtitkára az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi küzdelme között is párhuzamot vont: az ukránok ma ugyanúgy orosz támadásokkal néznek szembe, ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok.
A politikus arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenőrzése alá akarja vonni Ukrajnát, és erőszakkal kívánja átalakítani az egész európai békerendet. Ezzel azt próbálja bebizonyítani, hogy az erősebbnek van igaza, a demokráciák pedig gyengék - fogalmazott.
"De nem vagyunk gyengék, ha összefogunk" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonykodás, hanem befektetés Európa biztonságába és egy demokratikus, békés Európa jövőjébe.
Stoltenberg méltatta Magyarország szerepét a NATO közös biztonságának erősítésében is. Külön kiemelte, hogy az ország a szövetség egyik többnemzeti harccsoportját vezeti, NATO-parancsnokságnak ad otthont, és jelentős szerepet vállal a koszovói békefenntartó misszióban. Hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van egy erős NATO-ra.
Beszéde végén kiemelte, hogy az 1956-os forradalmat ugyan leverték, de emlékét soha nem lehet kioltani. "A szabadság és a demokrácia győzedelmeskedni fog" - zárta beszédét.
(MTI)
