Tavaly Hollandiában négy olyan emberen hajtottak végre eutanáziát, akinél a fő hivatkozási ok a hosszú Covid-szindróma volt - írta a Medisch Contact holland orvosi szaklap a regionális eutanázia-felülvizsgálati bizottságok (RTE) adatai alapján.

A legfiatalabb 51 éves volt, a másik három beteg 65 éves vagy annál idősebb.

Az adatok szerint 2025-ban a koronavírus okozta megbetegedés tíz eutanáziás esetben játszott szerepet, hat esetben azonban nem a hosszú Covid okozta tüneteket jelölték meg a beavatkozás fő okaként. 2024-ben négy esetben hajtottak végre eutanáziát, amelyben a megbetegedés következményei hozzájárultak a beteg döntéséhez, azonban nem ez volt az eljárás fő indokaként megjelölve. 2023-ban egy 73 éves betegen hajtottak végre eutanáziát, amelynek a fő indítéka a hosszú Covid-szindróma volt.

A holland munkavállalói biztosítási hivatal (UWV) idei adatai szerint mintegy 15 ezer ember szenved hosszú Covid-szindrómában, amelynek következtében részben vagy teljesen munkaképtelenné vált.

A szindróma kezelésével foglalkozó szakértői központok az év végén bezártak volna a költségvetési megszorítások miatt, azonban az egészségügyi minisztérium júliusban bejelentette, hogy talált forrást a létesítmények fenntartására.

Május végéig 1550 felnőttet és 350 gyermeket kezeltek a központokban. A kormány felkérte az érintett szervezeteket, hogy dolgozzanak ki javaslatot arra, miként biztosítható a betegek tartós ellátása.

A koronavírus gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig nem ismertek. A megbetegedés számos olyan idegrendszeri tünet kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az ízérzékelés és szaglás elvesztése, szédülés, fejfájás, zavartság, memóriazavarok, krónikus fáradtság vagy a vegetatív idegrendszer zavarai, amelyek nagymértékben rontják a betegek életminőségét.

(MTI)