A spanyol parlament alsóháza elfogadta csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely állampolgárságot adna azoknak, akik Nyugat-Szaharában születtek még a terület spanyol fennhatósága idején, mintegy ötven évvel ezelőtt.
A javaslatot a spanyol kormánykoalíció kisebbik partnere, a Sumar baloldali pártszövetség terjesztette be a törvényhozás elé. Indoklásában történelmi jóvátételnek nevezte a jogszabályt, amellyel valójában "visszaadják az állampolgárságot", és egyúttal rendezik azt "a magára hagyottságot", amelyben a szaharai nép élt az elmúlt évtizedekben.
Amennyiben a parlament felsőháza is megszavazza, akkor becslések szerint 80-120 ezer ember lehet jogosult a spanyol állampolgárságra a törvény alapján, amely kiterjedne a közvetlen leszármazottakra is.
Az állampolgárságot azok kérvényezhetik majd, akik 1977. szeptember 29-e előtt születettek Nyugat-Szaharában, ugyanis ekkor zárult le hivatalosan az egykori spanyol terület dekolonizációs folyamata.
Nyugat-Szahara lakosai addig spanyol személyi okmányokkal rendelkeztek. A spanyol kormány 1976-ban egyéves határidőt adott nekik az állampolgárság igénylésére, de az akkori körülmények között ezzel szinte senki nem tudott élni, spanyol dokumentumaik pedig érvényüket vesztették.
Miután az egykori spanyol gyarmat nagy részét Marokkó megszállta, az ott élők jelentős része elmenekült, többségük Algériában talált menedékre.
A 266 ezer négyzetkilométeres területen a nyugat-szaharaiak fegyveres harcot indítottak az önrendelkezésért, és függetlenségi mozgalmuk, a Polisario Front 1976-ban kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot.
A fegyveres konfliktus 1991-ben tűzszüneti megállapodással ért véget, amely tartalmazta, hogy a terület hovatartozásáról népszavazást kell rendezni. Az ENSZ békefenntartó missziót (MINURSO) vezényelt oda, de a népszavazás azóta sem történt meg.
Rabat 2025-ben javasolta, hogy Nyugat-Szahara marokkói szuverenitás alatt autonóm területté váljon. Ezt több ország is elfogadta, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Franciaország és Spanyolország. Algéria tiltakozott ellene. A tervet az Egyesült Államok vitte az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely támogatta azt.
(MTI)
