A rendvédelmi és belügyi dolgozók már 2026-ban elvárták volna, hogy a kormány intézkedjen a bérrendezésük érdekében, ezért türelmetlenek, és több, a helyzetük javításáról szóló konkrétumot várnak a tárcától - hangsúlyozták az MTI érdeklődésére a munkavállalókat tömörítő szakszervezetek a belügyminiszter csütörtöki nyilatkozatára reagálva.

Ugyanakkor biztatónak tartják, hogy - mint azt a miniszter a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatában jelezte - a 2027-es költségvetés tárgyalásakor véglegesítik a belügyi dolgozók bérrendezését. Üdvözlik azt is, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben sokkal intenzívebb a párbeszéd a tárca, illetve a munkavállalókat képviselő érdekképviseletek között.

Kucsera Miklós, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének főtitkára azt MTI-nek azt mondta: türelmetlenséget tapasztal az állomány részéről, mert a választási kampányban "nagyok voltak az ígéretek". Ezért arra számítottak, hogy már 2026-ban előrelépés történik a bérrendezés érdekében; a hangulat szempontjából ez nagyon fontos lenne - tette hozzá.

Nagy figyelemmel várják a 2027-es költségvetés rájuk vonatkozó számait, annál is inkább, mert egyelőre nemhogy számokat, de tervezeteket, sőt koncepciót sem ismernek - mondta, hozzátéve, több konkrétumot várnak a tárcától.

Kucsera Miklós elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a korábbiakhoz képest sokkal intenzívebb a párbeszéd a munkavállalói képviseletekkel. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy míg korábban másfél évtized alatt egyszer találkoztak hivatalosan a belügyminiszterrel, most az elmúlt száz nap alatt már kétszer, a rendészeti államtitkárral pedig rendszeres a kapcsolat. Hozzátette, folyamatban van egy új együttműködési megállapodás megkötése is a tárca és a szakszervezetek között.

Mint mondta, megértik, hogy száz nap alatt nem lehet megváltani a világot, és ebben a helyzetben a türelmetlenségük ellenére minden támogatást meg kívánnak adni a tárcának és a miniszternek az együttműködés során. Támogatják azt is, hogy a tárca forrást kíván biztosítani a települési pótlék, illetve az albérleti támogatás feltöltésére.

Powell Pál, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén azzal kezdte a válaszát, hogy jobb lett volna, ha még az idén történik valamilyen béremelés, főleg a rendvédelmi igazgatási dolgozók körében, akik majdnem ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok. Annál is inkább, mert ők nem részesültek a korábbi kormány által juttatott fegyverpénzből sem.

Felidézte, hogy a belügyminiszter ígéretet tett a 2008 óta változatlan illetményalap emelésére is; reményeik szerint ez megvalósul, mert a munkavállalók alulfizetettek. Továbbá szükséges a nyugdíjrendszer felülvizsgálata és egy új életpályamodell bevezetése is.

Jó iránynak tartják viszont, hogy megindulhatott a korábban leszerelő belügyi dolgozók "visszaszerelése", amit az előző kormányzat valamilyen oknál fogva nem engedett. Szintén sikerült előre lépni a kormány és a szakszervezetek közötti kommunikáció, az egyeztetések terén - mondta Powell Pál.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára felidézte, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén azonnali, még 2026-ban megvalósuló béremelésre kérték a belügyminisztert. Ez egyelőre nem valósult meg, de örvendetesnek tartják, hogy 2027 januárjától sor kerülhet a bérrendezésre. Különösen fontos a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalap emelése; a rendőrök fizetése ugyanis azért nem emelkedik, mert az illetményalap az alapegysége. Továbbá szükségesnek tartják a bérpótlékok emelését, a települési pótlék és a lakhatási támogatás költségvetési forrásainak biztosítását. Ez utóbbiak eddig is léteztek, csak nem volt rájuk pénz - emelte ki.

A lakhatást támogató pótlékok bővítésére különösen a fővárosi és a Pest vármegyei rendőrhiány enyhítése érdekében lenne szükség - tette hozzá.

"Tehát türelmetlenek vagyunk mi is (...), nagyon alulfinanszírozott az állomány, nagyon nagy a létszámhiány, és ezt csak egy módon tudják megoldani (...), nagyobb mértékű béremeléssel. Hogyha 5-8-10 vagy akár ilyen kisebb százalékokat adnak, nyilván azzal semmilyen problémát nem oldanak meg. Tehát itt egy jelentős mértékű béremelésre van szükség már" - fogalmazott Pongó Géza, aki szintén elégedett a kormányzattal folytatott kommunikációval.

Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, szóvivője azt mondta, hogy ők sem elégedettek a kormány intézkedéseivel, de az ígéretek hatására "visszább engedtek" a korábban tervezett, a sztrájkra vonatkozó elképzeléseikből. Ezt ugyanis már az előző kormány alatt tervbe vették.

A munkavállalók ugyanis annyira kiéhezettek, hogy bármi jó lehet, csak induljon el egy a helyzetük javítását célzó folyamat. Viszont ha ugyanaz történik, mint az elmúlt 16 évben, vagyis folyamatosan olyan ígéreteket kapnak, amelyek nem valósulnak meg, azt már nem fogják eltűrni.

Szerinte a belügyminiszter ígéretei csupán tűzoltásként értelmezhetők, de sem külön-külön, sem együttesen nem oldják meg a rendvédelem helyzetét. Ennek érdekében, ettől jóval összetettebb strukturális változásra, szemléletváltozásra volna szükség, vagyis ez nem csupán pénzkérdés.

Ezzel kapcsolatban kifogásolta: ugyanazok az emberek beszélnek most a rendőrségnél arról, hogy 9 ezer rendőr hiányzik, akik korábban eltussolták a problémát, és az állomány 90 százalékos feltöltöttségéről beszéltek. "És az állomány ezt látja, az állomány nem hülye" - fogalmazott végül Tóth Zoltán.

(MTI)