Újabb fejlemény történt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (továbbiakban csak NVVH) vezetőinek pályáztatásáról, Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő, jelenleg állatorvos megszerezte az elnökök és elnökhelyettesek pályázati dokumentumait. Ezekből pedig azt a következtetést szűrte le, hogy a szuperhivatal vezetésére megválasztott Unger Annának még csak a meghallgatásig sem kellett volna eljutnia, írja az Index.
– Sajnos a lista alapján az eddiginél is érthetetlenebb, hogy egyáltalán hogyan juthatott el a később elnökké választott pályázó a második fordulóba. A jelentkezők között volt persze néhány komolytalan név is, de alapvetően kifejezetten alkalmas, magas szakmai referenciával érkező emberek pályáztak. Egy képzettségük, szakmai és vezetői tapasztalatuk alapján felállított objektív pontrendszer alapján a megválasztott elnök nem hogy a legjobb háromba, de sajnos a legjobb hatvanba sem kerülhetett volna be – állítja a korábbi politikus, de a szavaiból érdemes kiemelni azt, amikor a pontozásos rendszerről beszél, akörül ugyanis több kérdés felmerült.
Első körben a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága közölte, hogy az elnöki pozícióra beérkezett 96 pályázó közül azt a három jelöltet választották ki, vagyis juttatták tovább a meghallgatásos második fordulóba, akik a legtöbb pontot kapták a bizottsági tagoktól – majd a negyedik helyezett Sárvári Nicholast a Tisza-frakció juttatta tovább. Ezután érkezett Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke, egyben a bizottság tagja, aki arról beszélt egy interjúban, hogy nem volt semmilyen pontozásos rendszer. Hogy a szálak ne kuszálódjanak össze kibogozhatatlanul, Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke tett pontot az ügy végére, amikor egyértelműsítette, hogy volt pontozás, de nem olyan, mint amilyenre gondolhattunk. A tagok 1, 2 vagy 3 ponttal jelölhették meg, mely pályázókat szeretnék személyes meghallgatásra behívni.
Hadházy Ákosnál azonban ott lapul a teljes lista, minden dokumentum, amit bizonyára mindenki lelkesen olvasgatna, a korábbi képviselő azonban közölte, hogy nem hozhatja azt nyilvánosságra, még úgy sem, hogy kitakarja a neveket, mert „a munkahelyekből, beosztásokból, végzettségekből is kitalálható lenne a komoly jelöltek személye”. Egyedül a később a meghallgatástól visszalépő Jancsics Dávid nevét olvashatjuk a megosztott dokumentumon, amiből csupán az derül ki, hogy a pályázóktól miket vártak el, milyen végzettséggel, tudományos fokozottal és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
Azt viszont közölte, Unger Annának örömmel továbbítja, mindössze kérnie kell.
– Viszont ha kéri, természetesen a megválasztott elnöknek elküldöm szívesen. Örülnék, ha kérné. Mert ha nem teszi, azt jelenti, hogy vagy nem érdekli, vagy már tisztában van azzal, milyen színjátéknak és milyen döntésnek köszönheti a kiemelését a 96 pályázat közül – szúrt oda Ungernek.
Hadházy szerint az eljárás „abszolút filmszínház (vetítés) volt, és úgy véli, Unger Annának le kellene mondania, „ha megtudta, milyen körülmények között »választották« őt ki”. Szerinte azonban a lemondás nem szokás a magyar közéletben.
Hadházy így foglalta össze véleményét:
- Az új hivatal eredményes és független működése ugyanis - túlzás nélkül - nemzeti sorskérdés. Ha felmerül, hogy az elnökét a kormánypárt egy előre lezsírozott, kamu eljáráson választotta ki, az az elnök függetlenségét kérdőjelezi meg alapjaiban. Márpedig ez a szervezet döntéseire is árnyékot vethet. Akkor is, ha a jövőben egy politikus ellen fellép (a megvádolt politikus könnyen kiált politikai okokat) és akkor is, ha egy eljárást visszautasít (a közvélemény politikai alkut sejthet amögött, ha valaki megússza az elszámoltatást).”
- A hivatal elnöke természetesen akkor is lehetett volna független, ha ezt a méltatlan látszat eljárást egyáltalán nem folytatják le, hanem egyszerűen a miniszterelnök megnevez egy jelöltet. Ha viszont már egy látszólag nyílt eljárást választottak, akkor többszörösen visszaüt, ha kiderül, hogy a nyertes egy előre lejátszott meccsen győzött.
Bejegyzése végén azért ismét hangsúlyozta Hadházy – ahogyan korábbi kritikái mellett is –, „LEHET, hogy jó elnök, és LEHET, hogy a kormánytól független lesz”.
