Kubatov Gábor neve örökre bevonult a parlamenti históriás könyvekbe, miután több mint 19 éven keresztül egyszer sem szólalt fel. Rekordja a 17. alkotmánymódosítással megdönthetetlen, de a jelenleg is futó országgyűlési ciklusban van több követője is. Hat képviselő egyelőre nem érezte szükségét, hogy felszólaljon, mindannyian a Fidesz politikusai. A Tisza-frakcióban már mindenki hallatta legalább egyszer a hangját, de a statisztikákat böngészve két meglepő névre akadtunk, akik váratlanul passzívnak bizonyulnak eddig – alább olvasható az Indexen megjelent folytatás.

2007. április 3-án kifejezetten kellemes, az átlagosnál melegebb, kora tavaszi időjárás volt, csapadéknak se híre, se hamva, a nappali csúcshőmérséklet elérte a 19 Celsius-fokot. Ez a keddi nap nem is az időjárási körülmények miatt vonult be a történelemkönyvekbe, sokkal inkább politikatörténeti okokból. Ez volt az a nap, amikor Kubatov Gábor a húszéves országgyűlési képviselői pályafutása alatt először szólalt fel a parlamentben. És mint az hosszú-hosszú évek múlva kiderült, utoljára is.

Az akkoriban (is) ellenzéki Fidesz képviselője a demokrácia törékenységéről tartott filozófiai kiselőadást, hosszan sorolva a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok bűnlajstromát egy megvert PSZÁF-elnöktől elkezdve gyanús tőzsdei tranzakciókon át egészen az őszödi beszédig. Kubatov demokráciaféltő moralizálásának a parlamenti csengő hangja vetett véget – elindítva egy megdönthetetlennek tűnő rekord napi számlálóját. Ha számításaink nem csalnak, Kubatov Gábor 6975 napon, több mint 996 héten keresztül maradt néma – kormánypártiként soha nem emelkedett felszólalásra –, aminek végül csak az vetett véget, hogy 2026 májusában megalakult az új Országgyűlés, immár Kubatov Gábor nélkül. Mivel ez az új Országgyűlés hetekkel később 12 évben és három ciklusban korlátozta a képviselői választhatóságot, Kubatov rekordja érinthetetlennek tűnik.

Fotó: Papajcsik Péter/Index

A most futó ciklusban is akadnak, akik egyelőre kivárnak, hogy elérkezzen a megfelelő pillanat, amikor szólásra emelkedhetnek. Az Országgyűlés megalakulása óta eltelt öt hónap, ez idő alatt – cikkünk megjelenéséig – 33 ülésnapja volt a parlamentnek. Nyári szünet nem volt, megannyi lehetőséget teremtve a képviselőknek, hogy elmondják véleményüket, hogy kérdezzék a kormányt. Összesen hat olyan képviselőt találni, akik mindeddig némák maradtak, mindannyian a Fidesz-frakció tagjai.

Héjj Dávid;
Kocsis Máté;
Kovács Sándor;
Tilki Attila;
Varga Gábor;
Vitányi István.

Ők azok, akik nekirugaszkodhatnának Kubatov rekordjának, de a már említett cikluskorlátozás miatt ez veszett fejsze nyele. Főleg, hogy ők mindannyian „kifutó” képviselők, mindegyikük már legalább a harmadik ciklusát tölti az Országgyűlésben. Varga Gábor és Vitányi István esetében megjegyzendő, előbbi kétszer jegyzőként beszélt a Házban kötelességének eleget téve, utóbbi hangját pedig levezető elnökként rendszeresen hallani.

Rajtuk kívül a Fidesz frakciójában vannak még, akik nem sűrűn töltik ki a teret hangjukkal: Ágh Péter egyszer, Lezsák Anna kétszer, míg Csibi Krisztina, Szentkirályi Alexandra és Balla Mihály három-három alkalommal kért és kapott szót. Hankó Balázs kilencnél megállt, a következő hetekben őt könnyedén be lehet érni.

A nyolcfős KDNP-frakció tagjai kifejezetten aktívak, kivételt képez ezalól egyik képviselőjük:

Seszták Miklós egyetlen alkalommal szólalt fel a jelenleg futó ciklusban, és az ismert okok miatt ezt a számot egy ideig még biztosan nem gyarapíthatja.

A Volánbusz-ügy miatt előzetes letartóztatását töltő korábbi miniszter egyetlen felszólalása emlékezetes maradhat a számára. Miközben a visszamenőleges hatályú jogalkotás veszélyeire hívta fel a figyelmet a 17. alkotmánymódosítás esetében, a Tisza padsoraiból folyamatosan egy évek óta szökésben lévő üzletember nevét kiabálták be.

A többi KDNP-s képviselő kifejezetten aktív: Seszták után Máthé Zsuzsa következik a sorrendben, de már neki is van 29 felszólalása, a legnagyobb szám Rétvári Bence frakcióvezető neve mellett található, 82. A hatfős Mi Hazánk a kereszténydemokratákhoz hasonlóan szépen termel: a „legpasszívabb” náluk Dócs Dávid 34-gyel, a legaktívabb pedig Novák Előd, 79-cel.

Térjünk is rá a legnagyobb frakcióra, a 141 fős Tiszára. A kormánypárt soraiban nem találni egy képviselőt sem, aki néma maradt volna az eddigi munkában, több új képviselő szeptemberig gyűjtögette a bátorságát, hogy székéből felemelkedve szóljon a törvényhozásban. Több képviselő is egy felszólalással rendelkezik, van azonban közöttük egy név, akinek a passzivitása még minket is meglepett.

Radnai Márk, a Tisza egyik befolyásos embere, aki a kezdetektől jelen volt Magyar Péter mellett, akit a parlamenti közvetítéseken is folyamatosan mutat a kamera a miniszterelnök mögötti helye miatt, csupán egy alkalommal szólalt fel a parlamentben.

Ez az egy felszólalás természetesen pontosan eggyel több, mint amennyit Kubatov Gábor összeserénykedett 6975 nap alatt. Radnai szeptember 8-ig, a 27. ülésnapig várt ki, hogy a Független Közmédia Testület jelöltjeiről beszéljen, de felszólalása viharosra sikeredett, záporoztak a bekiabálások. Németh Balázs, Vitályos Eszter, Tuzson Bence, Dúró Dóra és Szabadi István is közbeszólt, de még Magyar Péter is, miközben a levezető elnök a csengőjével igyekezett elhozni a nyugalmat. De a nyugalmat csak Radnai Márknak hozta el, aki azóta nem is kívánt inkább felszólalni.

Radnai Márkon kívül hatan vannak, akik egy felszólalással szerénykednek a Tisza soraiból: Járosi Péter, Kiss János, Kovács Áron, Kovács Gyula, Rózsahegyi Áron és Tóth Tamás. Van azonban még egy képviselő, aki Radnaihoz hasonlóan passzív, pedig a pártban betöltött ismertsége, pozíciója is többet sejtetne: Nagy Ervin – kultúráért felelős államtitkár – mindössze háromszor szólalt fel a parlamentben, erre a háromra ráadásul ugyanazon az ülésnapon került sor.

Nagy Ervin – Radnaihoz hasonlóan – a közmédia témájában szólt: elítélte az ott korábban zajló ideológiai tisztogatásokat és a kritikus művészek feketelistázását, majd ígéretet tett a pártpolitikai diszkrimináció megszüntetésére, a szakmaiság helyreállítására, valamint a brit BBC mintájára egy korszerű, minőségi magyar streamingplatform és fejlesztési koncepció kialakítására.

A legaktívabb tiszás képviselő természetesen Magyar Péter a maga 151 felszólalásával, őt követi Tárkányi Zsolt államtitkár 48, a frakcióvezető Bujdosó Andrea 41, Porcher Áron 39, majd Kármán András pénzügyminiszter 37 felszólalással.

Végezetül pedig álljon itt Kubatov Gábor most már bizonyossággal állíthatóan történelmi jelentőségű felszólalásának egy részlete a demokrácia féltéséről:

Én ma mindössze kérni jöttem, nem követelni, csak csendesen kérni, óvni és védelmezni, úgy, ahogy mi, szülők félteni szoktuk nap mint nap a gyermekeinket. Olyan alapértéket oltalmazni, ami életünk alappillére, aminél nincs nagyobb kincsünk, ami nélkül semmit sem ér a körülöttünk levő világ, ami nélkül lehet élni, de mindössze túlélni. A demokrácia olyan örök érvényű szerződés, amelyet az ember elsősorban magára nézve tart kötelezőnek, mellyel természetesnek látja az emberi jogok, a szólásszabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az igazmondás iránt érzett felelősség ügyeit. Vékony és törékeny ez a törvény, mely oly nehezen épült fel, és amit néhány mondattal, gondolattal percek alatt le is lehet bontani.

Kubatov szavaira Csizmár Gábor, az MSZP–SZDSZ-kormány szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkára felelt: „Nem hiszem, hogy a Fidesztől kéne demokrácialeckét venni. Köztudomású, hogy a Fidesz volt szövetségeseinek is megvan a véleménye arról, hogy milyen demokratikus viszonyok vannak magában a Fideszben. A magyar állampolgároknak van tapasztalata arról, hogy négy évig hogyan értelmezték a demokráciát, hogyan volt az egy hét három hét, és nem sorolom el azt a sok mindent, ami az önök speciális demokráciafelfogása. Nem önöktől fogunk tanfolyamot venni”.

A négy évből végül összesen húsz lett, Kubatov Gábor pedig megrekedt annál az egyetlen árva felszólalásnál.