Jogerősen elutasította a felperesek keresetét a debreceni Déli Ipari Parkban működő kínai CATL akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének perében a Debreceni Törvényszék csütörtökön kihirdetett ítéletében.
A közigazgatási pert 2023 márciusában indította el felperesként több helyi magánszemély és civil szervezet, amelyben megkérdőjelezték a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által az akkumulátorgyár számára kiadott egységes környezethasználati engedély jogszerűségét. Az eljárás során a bíróság alperesként bevonta a perbe a kínai vállalatot is.
A csütörtöki ítélethirdetésen Szászi Ádám tanácsvezető bíró elmondta: a bíróság a kereseteket elutasította, az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az ítélet indoklásában hangsúlyozta: a gyár egységes környezethasználati engedélyét 2023 óta négy alkalommal módosították, a negyedik módosítás a 2023 óta folyamatban lévő per alatt alapjaiban változtatta meg az akkor még nem termelő gyár műszaki paramétereit. A bíróság álláspontja szerint a gyár jelenleg az utolsó, 2025-ben elfogadott és a kormányhivatal által engedélyezett negyedik módosítás szerint meghatározott feltételek alapján működhet és gyárthat akkumulátorcellákat.
A tanácsvezető bíró kitért arra: a negyedik módosítással véglegesítették a tevékenység területfoglalását, a technológiai folyamatok leírását, jelentősen csökkent a gyár vízfelhasználása, a vízfelhasználás jellege, megjelent a szürke víz használatára vonatkozó feltétel a határozatban, változtak a szennyvíz kezelésére, illetve szennyvíz közműhálózatba bocsátására vonatkozó szabályok.
Módosult a hulladékkezelés, a kibocsátott szennyezőanyagok és a szén-dioxid kibocsátás volumene, a levegőbe történő kibocsátások helye és adatai, a zajforrások helye és adatai, valamint a gyár hatásterülete is - sorolta.
A negyedik módosítás egy nem működő üzem minden olyan műszaki paraméterét, jogszabályokon alapuló működési feltételrendszerét érintette, amely kapcsán a felperesek a 2023-ban előterjesztett keresetleveleikben jogszabálysértésre hivatkoztak - fejtette ki Szászi Ádám.
Hozzátette: az utolsó módosítással szemben a felperesek nem éltek fellebbezéssel, így az a hatósági ügyszakban jogerőssé vált, a döntés jogszerűségét a bíróság nem vizsgálhatta, keresetkiterjesztésnek pedig az utolsó módosítással szemben - a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria precedensértékű eseti döntései értelmében - nem volt helye.
A gyár az utolsó, negyedik módosítás alapján rendelkezik végleges és egységes környezethasználati engedéllyel, nem pedig a 2023-as szerint, amivel szemben a felperesek keresettel éltek - összegzett az ítélet indoklásában a tanácsvezető bíró.
Megjegyezte, emiatt a felperesek kereshetőségi joga tulajdonképpen elenyészett, a bíróság nem dönthetett a 2023-ban meghatározott, a keresetekkel támadott engedély megsemmisítéséről, mert az az engedély már nem létezik az eredeti formájában.
A bíróság ítéletében emellett részletesen értékelte az alaphatározattal szemben benyújtott keresetlevelekben szereplő és jogkérdésként elbírálható, a módosítás ellenére is fennmaradt kereseti hivatkozásokat, illetve a hatósági eljárás jogszerűségét, azonban anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértést nem állapított meg - fejtette ki.
Hangsúlyozta azt is: a kormányhivatal ellenőrzi a gyár törvényes működését és ez a hatóság gyakorol törvényességi felügyeleti jogkört a működés felett is.
Ha szabálytalan vagy az engedélytől eltérő működést tapasztal, az engedélyt bármikor felülvizsgálhatja, módosíthatja, visszavonhatja, szükség esetén a gyárat a tevékenység felhagyására kötelezheti, szankcióként működését korlátozhatja, felfüggesztheti és meg is tilthatja - hangzott el az ítélet indoklásában.
(MTI)
