„Szégyellik kimondani, mennyit keresnek” – ezzel a címmel írt cikket a 444 arról, hogy jóval kisebb lehet az egészségügyi szakdolgozók béremelése a korábban ígértnél. A cikket Facebook-oldalukon is megosztották, a kommentelők között pedig megjelent Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, valamint Magyar Péter miniszterelnök is. Hegedűs fontosnak tartott „néhány dolgot tisztázni” a béremeléssel kapcsolatban, így „mindenekelőtt leszögezte”, hogy nem ígértek azonnali 20-25 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozóknak.

Fotó: Tövissi Bence / Index

A miniszter azt állítja, korábban arról beszélt, hogy szakmai szempontból „optimálisan legalább ilyen mértékű béremelésre lenne szükség”, ezt pedig ma is így gondolja.

De különbség van aközött, hogy egészségügyi szakemberként mit tartok indokoltnak, és aközött, hogy a kormány milyen konkrét vállalást tett, és mit tud megcsinálni az eltitkolt, megörökölt költségvetési hiány mellett – magyarázta, hozzátéve, hogy a Hugonnai Vilma Egészségügyi Programban sem szerepelt 20-25 százalékos béremelési ígéret.

Az átvett költségvetési hiány befolyásolja a bérrendezés lehetőségeit minden ágazatban, és Hegedűs szerint ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a közpénzek felhasználásáról felelősen döntenek. „Ugyanakkor az egészségügyi dolgozók megbecsülése számunkra kiemelt feladat marad” – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy fontos látni a bérrendezés teljes nagyságrendjét is: „nem kizárólag az egészségügyi szakdolgozók, hanem összesen mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó béremeléséről beszélünk.”

Erre 2027-től évente 192 milliárd forint többletforrást tervezünk fordítani – közölte, megjegyezve, hogy „az átlagosan 15 százalékos béremelés a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt egyes dolgozóknál akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is eredményezhet”.

A miniszter kijelentette, hogy a bérrendezés nemcsak az ápolókat, asszisztenseket, gyógytornászokat, mentődolgozókat és más szakdolgozókat érinti: bevonják az egészségügyi intézmények működését biztosító munkatársakat, valamint olyan területek dolgozóit is, akik korábbi bérrendezésekből kimaradtak. Ide tartozik például az otthoni szakápolás, a hospice-ellátás, a betegszállítás és a dialízisellátás is.

„Az új, 6 besorolási csoportból és 15 gyakorlatiidő-fokozatból álló bértábla célja, hogy a szakmai tapasztalat, a megszerzett tudás és a magasabb képzettség a későbbiekben is kiszámítható bérelőmenetelt jelentsen. Külön figyelmet fordítunk az alacsonyabb bérek felzárkóztatására is” – sorolta.

Tudom, hogy sokan nagyobb emelésben reménykedtek. Megértem a csalódottságukat, különösen azokét, akik évek, évtizedek óta rendkívüli terhelés mellett végzik a munkájukat. Nem szeretném sem a nehézségeiket, sem az érzéseiket megkérdőjelezni – írta Hegedűs Zsolt.

A miniszter rámutatott, hogy a 15 százalékos átlagos béremelés nem jelenti azt, hogy ezzel minden bérfeszültséget megoldottunk, „és nem is állítom ezt”. A céljuk továbbra is az, hogy az egészségügyi dolgozók anyagi és szakmai megbecsülése tartósan javuljon. Ehhez azonban – mint írja – további lépésekre, kiszámítható előmenetelre és folyamatos párbeszédre van szükség.

Az egészségügyi miniszter szerint a végleges bértábla egyeztetése az utolsó szakaszában tart, a pontos összegekről és besorolásokról pedig „rövidesen” hivatalos tájékoztatást fognak adni.

Csak türelem...

Miután Hegedűs Zsolt és Magyar Péter is kommentelt a 444 bejegyzéséhez, a portál újabb cikket adott ki, amelyben közölték, hogy a szerző egészségügyi szakdolgozókkal készített interjúkat, és kérdéseket küldött az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának, a Független Egészségügyi Szakszervezetnek és az Egészségügyi Minisztériumnak is.

A tárca nyolc nappal korábban kapta meg a részletes kérdéseket, és csak annyit válaszolt:

A témában szeretnénk türelmüket kérni, hamarosan kiadjuk a részleteket.

A szerző arra volt kíváncsi, miért átlagosan 15 százalékos emelésről született döntés a korábban felmerült 20-25 százalék helyett, mikor válik nyilvánossá az új bértábla, és milyen mértékű emelést jelent az egyes kategóriákban. Azt is kérdezték, az emelés az alapbérre vonatkozik-e, vagy a pótlékokra is, miért nem vonták be az előkészítésbe a szakdolgozói kamarát, és terveznek-e további bérrendezést a következő években. Kiemelték, hogy a minisztérium az újságírói megkeresésre nem válaszolt, a Facebookon kommentben viszont már részletekkel érkezett a miniszter.

Magyar Péter szerint hosszú évek óta nem volt ilyen béremelés
Magyar Péter miniszterelnök rövidebben, de szintén hozzászólt a bejegyzéshez, és felhívta rá a figyelmet, hogy „hosszú évek óta nem volt ilyen béremelés”. „Több mint 600 ezer állami alkalmazott (egészségügy, oktatás, rendvédelem, szociális szféra) fizetése nő 15-22 százalékkal. Emellett 2,5 millió ember adója csökken, 1,7 millió gyermek után megduplázzuk a családi pótlékot. Mindezt egy kivéreztetett költségvetést örökölve, 1,7 százalékos inflációnál” – írta.

Hegedűs Zsolt július elején beszélt arról, hogy minimum 20-25 százalékos béremelésre van szükség a magyar egészségügyben. Az ortopéd sebészből lett egészségügyi miniszter a Deutsche Welle videóriportjában fejtette ki, hogy a humán erőforrás hiánya az egyik legsúlyosabb probléma az ágazatban, amin radikális bérfejlesztéssel, a várólisták csökkentésével és egy betegközpontú rendszer kiépítésével kíván változtatni. A tárcavezető akkor kijelentette, hogy a magas pozíció ellenére is meg akarja őrizni az őszinteségét és a tánc iránti közismert szeretetét.

(Index nyomán)