Magyarul is kiírták a Házsongárdi temető nevet az Erdély panteonjaként is emlegetett kolozsvári sírkert bejáratához - közölte szerdán a honlapján a kolozsvári Szabadság napilap a városvezetés tájékoztatása alapján.
A magyar felirat a bejárat mellett, az erdélyi város központi temetőjének román és angol megnevezései - Cimitirul central; The Central Cemetery - között látható.
Fotók: Rohonyi D. Iván / Szabadság
A lap szerint a temető magyar nevének kifüggesztését a szerkesztőség javasolta, mivel álláspontjuk szerint az évszázados név a kulturális és történelmi identitás része, megőrzése épp annyira fontos, mint a sírkert épített örökségéé. Felidézték, hogy a Házsongárd név még a 16. században alapított temetőnél is régebbi. Első írásos említése a 14. századból maradt fenn, a sírkert feletti domboldalt jelölte.
"Nem közigazgatási átnevezést kezdeményeztünk, hanem tájékoztató jellegű felirat kifüggesztését" - írták. Mint közölték, arra szerettek volna emlékeztetni, hogy "a sírkert nem csak a város temetői közül az egyik, a »központi«, hanem maga a Házsongárd, az erdélyi panteon", amelyben az erdélyi magyar kultúra, irodalom és történelem nagyjai mellett a térség román és szász szellemi elitjének sok kiválósága is pihen.
Emlékeztettek arra, hogy a temető bejáratánál már korábban kihelyeztek egy ötnyelvű műemlékismertető tábálát. A sírkert román, magyar és angol nevét tartalmazó újabb tábla e fölött kapott helyet.
Oláh Emese alpolgármester a Szabadságnak elmondta: korábban maga is többször kérte a Házsongárd-felirat kihelyezését, de nem sikerült olyan megoldást találni, amelyet valamennyi engedélyező hatóság elfogadott volna. Nem részletezte, hogy mely hatóságoknál akadt el az ügy.
Hangsúlyozta, hogy a többnyelvű műemléktábla fontos, de nem helyettesíti a temető évszázados nevének feltüntetését a bejáraton. "Meggyőződésem, hogy egy ilyen jelentőségű történelmi helyszín feliratainak méltó módon kell tükrözniük Kolozsvár többnyelvű örökségét" - idézte a lap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusát.
Kolozsvár történelmi temetőkertjét a pestisjárvány kezdetekor, 1585. május 11-én alapította a város közgyűlése, és ez azóta számos kiemelkedő tudós és alkotó nyughelye. A román kulturális minisztérium 2011-ben Kelemen Hunor vezetése alatt a temető 394 síremlékét műemlékké nyilvánította. A neves személyiségek nyughelyei és a régi síremlékek megőrzése érdekében a Házsongárd Alapítvány végez hiánypótló értékmentő munkát.
A Házsongárdi temető az erdélyi írók, költők tudatában szimbólummá nőtte ki magát, padjain számos vers született, regényekben említik. Az egyik leghíresebb Áprily Lajos Aletta van der Maet emlékének szentelt Tavasz a Házsongárdi temetőben című verse és Szabó Dezső Életeim című önéletrajzi visszaemlékezése.
(MTI)
