Finnország a következő négy évben védelmi kiadásainak növelését tervezi, az évtized végére már GDP-je 3,2 százalékát szándékozik arra költeni - jelentette be a finn kormány, kilátásba helyezve más költségvetési tételek csökkentését.

A finn gazdaság a szomszédos Oroszország által 2022-ben Ukrajna ellen indított háború óta nehézségekkel küzd. Helsinki az ukrajnai háború miatt 2023-ban csatlakozott a NATO katonai szövetségéhez, és megnövelte védelmi kiadásait, amelyek 2025-ben már elérték a GDP 2,5 százalékát. A 2030-ra tervezett 3,2 százalék elérhető közelségbe hozza a NATO-tagországok elé 2035-re kitűzött 3,5 százalékos célt.

Petteri Orpo kormányfő szerdán este elmondta, hogy a védelmi kiadások megemelt összegét katonai toborzásra, a tartalékosok továbbképzésére, drónvédelemre és robbanóanyag-gyártásra fordítják.

A kormánykoalíció egyúttal a főként az egészségügyet és a szociális szolgáltatásokat érintő további költségvetési megszorításokról is beszámolt.

A finn államadósság aránya a várakozások szerint 2026-ban meghaladja a GDP 90 százalékát.

Finnországnak 2024-ben a GDP 4,4 százalékát, 2025-ben pedig 4,3 százalékát kitevő költségvetési hiánya volt, ami miatt az Európai Unióban eljárás indult. Az EU 2028-ig adott haladékot Helsinkinek, hogy a hiányt az EU szabályai szerinti 3 százalékra szorítsa vissza.

(MTI)