A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Az Európában és Erdélyben is szigorú védettséget élvező növényfaj Hargita megyében a Csíki- és Gyergyói-havasokban, valamint a Hagymás-hegységben is megtalálható, továbbá Kovászna megyében is ismert három élőhelye. Világos erdőkben, erdőszéleken, mészkőben gazdag talajú tisztásokon nő. Mivel a növény fennmaradása rendkívül törékeny egyensúlyon múlik, és a kihalás szélén áll, fokozottan védett: tilos leszedni, kitépni, elpusztítani, kereskedni vele.
Demeter László biológus, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársa az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a faj tudományos neve - Cypripedium calceolus - ógörög és latin nyelvből ered, és "Afrodité kis papucsaként" fordítható. A virág jellegzetes alakjára utal román és magyar elnevezése is, és a keresztény kultúrkörhöz, Szűz Máriához kapcsolódik.
A boldogasszony papucsa az erdélyi flóra legnagyobb spontán orchideája, mely évtizedekig élhet ugyanazon az élőhelyen. Védettségét az is indokolja, hogy fejlődése lassú, egy virágzásra képes felnőtt növény létrejötte hosszú ideig eltart.
Megjelenése mellett a biológiája is lenyűgöző: virágja csapdaként funkcionál a beporzó rovarok számára - mutatott rá Demeter László. "A virág színe és megjelenése vonzza a kis rovarokat a "papucsba", de a belső falak csúszósak, és nem engedik őket kijutni azon az úton, amelyen bejutottak. Az egyetlen kiút a virág tetején található két keskeny nyíláson keresztül vezet. Kifelé menet a rovarok kénytelenek elhaladni a portokok és a bibe mellett, így történik meg a beporzás" - mondta a szakember.
Mivel magjai rendkívül kicsik és nem tartalmaznak elegendő tápanyagtartalékot ahhoz, hogy önállóan csírázzanak, a fejlődéshez kapcsolatba kell kerülniük a talajban található mikroszkopikus gombákkal. Ez a szimbiózis biztosítja az új növény létrejöttét.
A biológus szerint a növény védettségét a faj ritkasága, szigorú ökológiai igényei, a klíma- és élőhelyváltozásokra való érzékenysége indokolja. Azokat, akik találkoznak vele, arra kérik, hogy csodálják, de hagyják az élőhelyén.
Egy természetből gyökerestől kiszedett növénynek nagyon alacsonyak a túlélési esélyei, és egyetlen példány elvesztése is hatással lehet egy évtizedek alatt kialakult populációra. "A legjobb módja annak, hogy megvédjük ezt a rendkívüli orchideát, ha természetes élőhelyén csodáljuk, és hozzájárulunk azoknak a helyeknek a megőrzéséhez, ahol még mindig fennmaradt" - mondta.
A boldogasszony papucsa egyik legfontosabb populációja a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban található. Itt mintegy 300 példány nő csoportosan, viszonylag kis területen, ami különösen értékes a faj védelme szempontjából.
(MTI nyomán)
