Írtam a kongresszusra egy röpiratot. Nem lett rövid, de érdemes elolvasni – írta Orbán Viktor szombat reggel. A Fidesz honlapjára feltöltött szöveg tényleg nem rövid, és nem is tartalmaz különösebb újdonságot Orbánnak az áprilisi választás után tett néhány nyilatkozatához képest.



Fotó: Pierre Crom / Getty Images

Orbán azzal kezdi, a választási eredmény mutatja, hogy kormányzása nem volt diktatórikus, Magyarország szabad ország, a szuverenitásával kapcsolatban azonban szerinte más a helyzet. Megismétli korábban tett állítását, hogy Magyar Péter kormánya Brüsszelnek tesz majd szívességeket.

Ezután következik az elmúlt tizenhat év szubjektív értékelése. Ezt az időszakot Orbán egyrészt úgy jellemzi, „folyamatos szabadságharcot” kellett vívniuk. Másfelől úgy: Magyarországnak fantasztikus 16 éve volt.

A szakasz legizgalmasabb részében Orbán olyan bajvívóhoz hasonlítja magát, aki tizenhat éven át egyik kezében kőműveskanalat, a másikban kardot tartott.

A bajvívásból logikusan következik az Orbán-kormányok és az Európai Unió kapcsolata. Itt Orbán azt a gondolatát ismétli el, hogy már majdnem győztek Európában a szuverenisták/patrióták/nacionalisták, amikor őt megbuktatták. Orbánra jellemző módon a jobbosként emlegetett európai politikusokról olyan stílusban ír, mintha futballisták volnának, ő pedig a szövetségi kapitány:

A sors fintora, hogy Magyarországon akkor sikerült megbuktatni a szuverenista kormányt, amikor az európai szuverenisták előre lendülnek. Fico tartja magát, a lengyelek mindjárt visszatérnek, az olaszok jól állnak, Babis már vissza is tért, Jansa negyedszer újra miniszterelnök, az Osztrák Szabadságpárt a kapuk előtt, az AfD előzi a CDU-t, Franciaországot csak a patrióták menthetik meg a káosztól. A történelem iróniája, hogy a patrióta ellenállás pionírja, a patrióták reményét évekig egyedül életben tartó és megtestesítő Magyarország széke most üres.

Soros, Brüsszel, ukránok stb.

„A minden hosszú kormányzással együtt járó hordalék, rosszul megvívott vagy nem vállalt csaták, az ellenfél válasz nélkül hagyott politikai és technológiai újításai, a fiatalok és a közénk épített úttorlaszok előtti tanácstalanságunk, a szuverenitás védelmére hivatott állami szerveink és szolgálataink gyenge teljesítménye” vezetett az áprilisi vereséghez, írja Orbán. Majd vereségének okait a volt miniszterelnök az alábbi matematikai képletben összegzi:

Ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.

Az emberek gondolkodásának befolyásolásáért az „interneten szerveződő, kulturális elitet” teszi felelőssé, „amely az indirekt politizálás eszközeivel képes volt új mederbe terelni az emberek gondolkodását”.

A röpirat vége az, hogy nem nem adják fel és folytatni szeretnék, de hogy hogyan, az „már egy másik röpirat”.

Frissítés: MTI-összefoglaló a Fidesz honlapjáról csak nehézkesen elérhető Orbán-szövegről:

A szuverén Magyarországra ma az Európai Unió jelenti a legnagyobb veszélyt - írta Orbán Viktor a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa előtt közzétett, Küldetés című politikai röpiratában, amelyben a Fidesz-KDNP 2026-os országgyűlési választáson elszenvedett vereségének okaként - saját hibáik mellett - elsősorban a "Soros-világot", "Brüsszelt", az ukránokat és a multinacionális cégeket nevezte meg.
A Fidesz elnöke a dokumentumban azt írta: "most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba". A politikus arra számít, hogy támadások érik az alkotmányos intézményeket, "jönnek a jobboldal elleni gyűlölethadjáratok, és jönnek a nemzetközi brigádok csapatai".

A volt miniszterelnök kiemelte: a Fidesz-KDNP-vel szembeni diktatúravád összeomlott, és "teljes nemzeti egyetértésben" lehet kimondani, hogy Magyarország szabad ország.

Értékelése szerint az "utolsó rendszerváltó pártok", a Fidesz-KDNP tizenhat éves kormányzása "folyamatos szabadságharc" volt, amelyet ő "vezénylő tábornokként" szolgált végig. Azt írta, a pártszövetség húszéves stratégiával számolt, ennyi idő alatt felépíthető "a külső erővel nem eltávolítható politikai vezetés", egy nemzetközi léptékben is versenyképes tőketulajdonosi kör, valamint "a nemzetközi tudatipar befolyását visszaszorító szellemi erőközpontok, egyetemek, média, kutatóintézetek hálózata".

Orbán Viktor a 2026-os választási vereségről azt írta: abban "vastagon benne voltak a saját hibáink is". Ezek között említette a hosszú kormányzás "hordalékát", a rosszul megvívott vagy el nem vállalt csatákat, az ellenfél politikai és technológiai újításaira adott válasz hiányát, a fiatalok megszólításának kudarcát, továbbá a szuverenitás védelmére hivatott állami szervek és szolgálatok gyenge teljesítményét.

A volt kormányfő szerint ugyanakkor a döntő tényezőt négy külső erő összehangolt támadása jelentette, amit így foglalt össze: "Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség".

Orbán Viktor szerint 2026-ban a kormányzó pártok csak azt ígérhették, hogy megvédik az elért eredményeket, garantálják a biztonságot, folytatják a Brüsszellel szembeni küzdelmet és fenntartják az ország békepárti semlegességét. "Ez a perspektíva azonban elvesztette vonzerejét" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy kétmillió-négyszázezer szavazó még így is kitartott, ami megítélése szerint elegendő lett volna a választási győzelemhez vagy egy "szorosabb vereséghez".

"De belépett 10 százaléknyi olyan szavazó, aki korábban kívül maradt, de most a változás eufóriája beszippantott, és a velünk szembeni utálat lelkesített" - írta a politikus.

Orbán Viktor kiemelte, hogy míg a Fidesz-KDNP mellett 2,4 millió választó tartott ki, addig 3,4 millióan "16 év után az áprilisi fegyverletételt választották". Értékelése szerint sok választó gazdasági fellendülést, az uniós pénzek megszerzését és a nemzetközi támadások enyhülését várta a Brüsszellel, "Sorossal", az ukránokkal és a multinacionális vállalatokkal való kiegyezéstől.

A röpirat szerint a kormányoldal nem teremtett olyan kulturális mintát, amely gazdasági sikerek nélkül is megtartotta volna híveit. Orbán Viktor azt is hibának nevezte, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után nem hajtottak végre taktikai változtatásokat. Mint írta, akkor még "fegyverszünetet" hirdethettek, elterelő mozdulatokat vagy taktikai engedményeket tehettek volna szuverenitási céljaik feladása nélkül.

A politikus szerint a "nemzeti oldal visszaerősödése" várhatóan nem a polgári vagy keresztény elitből, hanem "a jobboldal népi és szociális szárnyaiból" indulhat el.

Orbán Viktor a hivatalba lépett kabinetet "liberális helytartó kormánynak" nevezte. Azt állította, hogy eltűnt a kormányzati célok közül Magyarország stratégiai önállósága, és a szuverenitás helyét a brüsszeli elvárásokhoz való alkalmazkodás veszi át.

"Brüsszel támogatása, a hitelminősítők dicsérete, a polgári elit árulása, a Soros-hálózat hordái, a pénzéhes liberális tőketulajdonosok falkája és az eufóriában lebegő és megtévesztett magyarok milliói, minden együtt áll, hogy megnyissák a kapukat, és megkezdődjön Magyarország kifosztása" - írta Orbán Viktor a röpirat summázataként.

A Fidesz elnöke a dokumentum végén a politikai küzdelem folytatását ígérte. "A szuverén Magyarország eszméjét nem lehet se kitörölni, se kiirtani" - írta, majd hozzátette: "mi sohasem adjuk fel. Mi mindig itt leszünk. Voltunk, vagyunk és maradunk."

(24 - MTI nyomán)