Volodimir Zelenszkij ötpontos kívánságlistát közölt az ukrán Pravdában: úgy gondolja, ezek teljesítésével hamar véget érhetne a háború, természetesen ukrán győzelemmel. A Mandinernek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elemezte ezeket pontról pontra.

Fotó: Genya Savilov / Pool / AFP

• „Nem szabad késleltetni a fegyverek átadását az ukrán katonáknak, amelyek megvédhetik az ukránokat a terrortól”. Mindenekelőtt a nagy hatótávolságú fegyvereket.

A szakértő kiemeli: nincs nevesítve, hogy az elnök pontosan mire gondol – a már beígért, nagyon kis részben megérkezett Leopardok is benne lehetnek; a nagy hatótávolságú fegyverek ügye izgalmas kérdés: például főnyeremény lenne, ha a Himars-sorozatvetőkhöz a jelenlegi 220 mm-es helyett a 650 mm-es rakétatöltetet kapnák meg, ami 500 km-es hatótávolságával már Moszkvát is elérhetné, ilyet azonban „az ukránok biztos nem kapnak”.

Igény lenne a komolyabb drónokra – a török Bayraktaroknak is megvannak a maguk határai, de nehezebb technikája zömmel az amerikaiaknak van –, „nemrég az oroszok által a tengerbe simogatott Reaper-drón a legjobb példa rá” – fogalmaz –, vagy a szárazföldi haderő drónja, amely nem 150 kg fegyvert tud szállítani, hanem tízszer annyit, öt tonnás eszközről beszélünk, „nagyon komoly jószág, és 1900 km a hatótávolsága, elméletileg, vagyis ha nem lenne légvédelem, az Uralig is csapásokat mérhetnének az orosz légtérben”. De ugyanígy benne lennének a kívánságkosárban az ukrán légierő gépeihez képest nagyobb hatótávolságú precíziós rakéták, illetve a rendes Himars-rakétánál olcsóbb, 150 km-es hatótávval bíró siklószárnyas bombák.

„Ez be van ígérve; nem tudni, hogy kaptak-e, de ez jelentős képességnövekedés lenne” – véli a szakértő. Emellett az orosz haditengerészet a Fekete-tengeren abszolút fölényben van, de ukránok már eddig is kaptak komoly mennyiségű Harpoon-rakétát, ezekből is kellhet még több, hogy a tengerpartot teljesen lefedhessék – fejtegeti.

• Zelenszkij háláját fejezte ki a MiG-ek Ukrajna számára való megvásárlásáról szóló döntésért, mivel ez jelentősen megerősíti az ukrán égbolt védelmét, de hangsúlyozta, hogy több modern repülőgépre van szükségük.

Kaiser szerint ez csepp a tengerben – eddig 4 db röpképes szlovák gép érkezett meg, ők meg a lengyelek a teljes gépparkot felajánlották, ennek egy része nem hadra fogható, de tartalékalkatrésznek használható. A kétüléses kiképző példányokkal összesen átadható mennyiség 40-nél is kevesebb, 28 lengyel, ezeknek jó, ha a fele röpképes, a szlovákoktól 11. Az ukránok 300 F-16-ost kértek – ha ilyet kapnának, azzal mennének a megfelelő rakéták, légiharc-eszközök, amelyek hatótávolsága 70-160 kilométeres – ezzel mélyen az orosz légtérben lévő eszközöket is lehet támadni. „Nyilván Moszkva nem igazán örülne ennek” – fűzi hozzá Kaiser –, „így, noha az orosz MiG-29 jobban manőverezhető, az F-16 meg egy svájci bicska, mindenre használható – ha az ukránok ellentámadásra gondolnak, fontosak ezek az eszközök, amelyekkel 40-50 kilométerről is képesek harckocsikat támadni, csak hát a nyugatiaknak nincs elég ebből a raktárban, és a gyártókapacitásokat is meghaladják az ukrán igények. De nagy hatótávolságú eszközből csak az amerikai Patriot az igazán komoly”.

• „A szankciós döntések késleltetésére még csak utalás sem lehet. Sőt, nem lehetséges a szankciók felhígítása sem, különösen nem az élelmiszerbiztonság manipulatív álcája alatt. Az erős szankciók biztonságot jelentenek, míg a szankciók gyengítése újabb válságok meghívása.”

A szankció nemcsak az orosz gazdaság gyengítése miatt fontos, hanem mert az ukrán lakosságnak is van egy olyan érzete, hogy nincsenek egyedül, szóval ez az ukrán morál szempontjából fontos. Ahogyan az is, hogy Putyinék ne jussanak hozzá keményvalutához, mert rengeteg nyugati elektronika kell az iráni fejlesztésekhez is.

• Ukrajna már régóta beszél egy békeformula-csúcstalálkozó megszervezéséről. Mindenki tisztában van azzal, hogy a jelenlegi körülmények között sok vezető nem tud Ukrajnába jönni, így a csúcstalálkozót a világ vagy Európa valamelyik fővárosában lehet megszervezni.

Vagyis, ha Európa magára vállalná, az Európa globális erejét jelentősen növelné. Ha Zelenszkij úgy tudna leülni Putyinnal, hogy az EU-val és/vagy a NATO-val egyeztetett béketerve volna, az Ukrajnának is komoly előny lehetne.

• Kritikusan fontos, hogy Ukrajna és az Európai Unió közötti közeledés ne késlekedjen. Ukrajna készen áll arra, hogy még az idén döntés szülessen az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdéséről. Ugyanez a készség szükséges minden európai vezetőtől.

Kaiser szerint „nem nagyon lehet kimondani, hogy Ukrajna mesze van attól, hogy kész legyen az EU-tagságra, mert az ukránok egy részében ez tartja a lelket, hogy majd jön a tejjel-mézzel folyó Kánaán, ha csatlakoztak. Mi, magyarok tudjuk, hogy ez nem így van, de bennük még ez a kép él.”

Hozzáteszi: Zelenszkij is óvatosan fogalmaz, hiszen a tárgyalások a mi esetünkben is sokáig tartottak, rengeteg egyeztetéssel, jogharmonizációval. A fenti mondatban szó nincs a csatlakozásról, csak a tárgyalásokról, ez ügyes, de fontos üzenet lenne otthonra, kérdés, hogy az EU hajlik-e erre, s lesznek ellenzők: Magyarország mellett Románia is.

Ilyenkor azonban lehetne az ukránokkal szemben sikeresebben fellépni a kirekesztő oktatási és nyelvtörvény kapcsán – véli.