Az idén változtak az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adózására vonatkozó – részben a 2010-es adóévre is alkalmazható – szabályok – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató szerint 2011. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbe adó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét különadózó jövedelemként adózza le. Kivételt képez ez alól a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, az ebből származó jövedelemre a magánszemély az szja-törvényben meghatározott feltételek megléte esetén továbbra is választhatja a tételes átalányadózást.

A 2010. augusztus 13-án kihirdetett, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény az szja-törvény módosításával lehetővé tette az egyéni vállalkozók részére, hogy a vállalkozói tevékenységek között felsorolt bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel adókötelezettségére ne az egyéni vállalkozókra, hanem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, ha ezt választják.

A 2011-től hatályos szja-törvény szerint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége.

Az ingatlant bérbe adó vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző személy – tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet-beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is.

Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezték meg.

Azok a magánszemélyek, akik a bérbeadási tevékenységből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választották, azaz nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, ezeket a rendelkezéseket a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatják.

A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. Eszerint az a magánszemély, aki termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek, 16 százalékos adó fizetésére köteles a bérbeadásból származó jövedelme után. Ez a jövedelem azonban különadózó jövedelemként lesz adóköteles, vagyis az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és a személyi jövedelemadót is oda kell befizetni.

A bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem egymillió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2011-ben már nem alapoz meg eho-mentességet az a tény, ha a bérbe adott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség – derül ki a tájékoztatóból.

(MTI)