Az Otthon Start program keretében tervezett kiemelt beruházások közül az építési engedéllyel még nem rendelkezőknél az építési engedélyeket csak azt követően adná ki a kormány, hogy azokat egyeztették a készülő lakásépítési programmal - tartalmazza többek között az építészeti törvény módosítására kedden az Országgyűlésnek benyújtott javaslat.
Az Országgyűlés honlapján olvasható, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint az új lakásépítési program kidolgozása és a jelenlegi beruházásokkal történő összehangolása több hónapot vesz igénybe, ezért szükséges a rendelkezés, hogy az év végéig nem lehet építési engedélyt kiadni a már kiemelt beruházássá nyilvánított Otthon Start program keretében tervezett beruházásokra.
A korlátozással összhangban a javaslat felfüggeszti a Fix 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítési beruházásokra vonatkozó szankciós szabályok határidőit is.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy a kiemelt beruházásoknál haladéktalanul tájékoztatni kell a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságnak az építési engedélyező hatóságot, ha környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok megsértése miatt eljárást indít, vagy ilyen ügyben határozata véglegessé válik.
Rendelkeznek arról is, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendeletbe foglalhassák azt is: a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekkel szemben elkövetett jogsértés esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig további hatósági engedélyt nem kaphat az érintett cég.
Mindezek mellett az építészeti törvény módosítására benyújtott javaslat az Európai Unió elvárásaihoz igazítja a hazai építőanyag-kiviteli szabályozást. Ennek megfelelően a javaslat kivezeti a magyar építészetről szóló törvényből az Európai Unió Bírósága (EUB) által kifogásoltakat, így különösen a stratégiai jelentőségű építési anyagokhoz kapcsolódó állami elővásárlási jogra és a kivitel bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket. A módosítással megszűnik a bejelentési kötelezettség, az ahhoz kapcsolódó hatósági beavatkozás lehetősége, valamint az állam, illetve az arra feljogosított szerv vagy szervezet elővásárlási joga. Ezzel az EUB által kifogásolt exportkorlátozó mechanizmus kikerül a magyar jogrendszerből - olvasható a javaslatban.
(MTI)
