Rainer M. János történész, akadémikus lesz a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság elnöke a Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározat szerint.
A minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséről szóló kormányhatározat tartalmazza, hogy a kormány határozatlan időtartamra kinevezi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közös javaslatára a bizottság nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező tagjának Bárdi Anettet, Simon Borbálát, Szabó Károlyt és Váczi Andrást.
Továbbá a kormány határozatlan időtartamra kinevezi a kultúráért felelős miniszter javaslatára a bizottságnak az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró, történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró, jogász végzettségű tagjává Mirák Katalint, Müller Rolfot, Retteghy András Tibort, Szekér Nórát, Tabajdi Gábort és Ungváry Krisztiánt.
A kormány határozatlan időtartamra kinevezi az ellenzéki képviselőcsoportok közös javaslatára a bizottság történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjává Földváryné Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökét és Csejoszki Mihályt.
Rainer M. János kinevezése is határozatlan időtartamra szól.
A kormányhatározat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés júliusban fogadta el az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, amely alapján a kormányhatározat létrehozta a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.
A törvénymódosítás indoklása szerint a minősített iratok felülvizsgálatába a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. A bizottság feladata, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.
A testület 13 tagból - az elnökből, nyolc civil szakértőből és négy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagból - áll. Két civil szakértőt az ellenzéki pártok delegálhattak a bizottságba.
Görög Márta igazságügyi miniszter júliusban, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában többek között azt hangsúlyozta: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nemzeti minimum. A nyilvánosságra hozatal a törvény szerint kétlépcsős lesz: először hatos kartonokat és a mágnesszalagokat, második körben pedig a B-dossziékat és -naplókat teszik közzé. Azok az adatok kerülnek nyilvánosságra, amelyek a személyi számon és a szenzitív adatokon kívül vannak.
(MTI)
