Bő három év után szabadult a börtönből Kocsis István, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója, akit 2019-ben hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt ítélt ötéves börtönbüntetésre a bíróság – értesült a 24.hu.




Az információt megerősítette a Kaposvári Törvényszék is, ahol Kocsis pere elkezdődött. A bíróság szóvivője, Vadócz Attila közölte, az érintett szabadulásról a büntetés-végrehajtási intézet értesítette a bíróságot. Ugyanakkor a szabadulás pontos időpontjáról a törvény értelmében nem adható tájékoztatás.

A Kúria 2019 novemberében ítélte el jogerősen Kocsist. A volt MVM-vezérigazgató öt év letöltendő börtönbüntetést kapott, így legkorábban büntetése kétharmada, vagyis 3 év 4 hónap letöltése után szabadulhatott.

Az ellene indult büntetőeljárás egy évtizeden át zajlott, melynek során a volt vezérigazgatót és társait azzal vádolták meg, hogy 2006 és 2008 között leginkább offshore cégekkel kötött kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az MVM-nek, illetve a cégcsoportba tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek., igaz, ebből időközben 12 milliárd forint megtérült.

Kocsisnak 2020 márciusában kellett börtönbe vonulnia. Ugyanakkor a 2019. novemberi bírósági döntést követően, decemberben az Opten cégadatbázis adatai szerint leányfalui villájából egy kecskeméti, harmadik emeleti, 33 négyzetméteres panellakásába költözött, amit a fia vásárolt meg abban a hónapban.

A lakcímváltás célja feltehetően az volt, hogy Kocsis így nagyobb eséllyel kerülhetett a város „VIP-börtönébe”. A szabadságvesztés helyszíne ugyanis lehetőség szerint az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv-intézet. Az egykori állami cégvezér ennek megfelelően 2020. március közepén a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe vonult be.

Kocsis az idén nyáron szabadulhatott. Ezt megerősítik a cégadatok is, ugyanis a nevén lévő egyéni vállalkozás 2019 decembere és 2023 szeptembere között volt csak bejegyezve Kecskemétre, majd Kocsis korábbi lakcímére, Leányfalura került a székhelye.

A VIP-börtönként emlegetett kecskeméti intézmény, az egyágyas körletek miatt a fogvatartottak körében „parkettásnak” nevezett börtön az 1990-es évek óta működik. Az alig több mint 50 fős bv-intézet a kényelmi szolgáltatásai – saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, teniszpálya – miatt vált népszerűvé a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt üzletemberek között, és politikusok is megfordultak már a fegyintézetben, ott töltötte büntetését a volt fideszes országgyűlési képviselő, Mengyi Roland is, akinek a kedvéért még egy könyvtárosi állást is teremtettek. A büntetés-végrehajtás ugyanakkor tagadja, hogy VIP-börtönről lenne szó, és kivételeznének egyes fogvatartottakkal.

A lap megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, főként arról érdeklődve, hogy mikor jelölik ki az elítélt számára azt a börtönt, ahova be kell vonulnia. Azt írták, a bíróságon a fogvatartott által bejelentett lakcímet veszik figyelembe, amit a bíróság közöl a BVOP-val az értesítőlapon. Amennyiben ebben változás áll be, azt a bíróságon kötelező bejelenteni – tették hozzá. Ez alapján Kocsisnak nem volt más dolga, mint az ellene meghozott ítélet után lakcímet váltani, és azt közölni a bírósággal, még a hónapokkal későbbi börtönbe vonulása előtt.

Bírósági forrásokból a 24.hu úgy értesült, mások is próbálkoztak már lakcímváltoztatással azért, hogy a kecskeméti börtönbe kerülhessenek, de ez nem mindenkinek sikerül. Volt példa arra, hogy egy kecskeméti lakcímre bejelentkezett elítélt azért nem került a VIP-börtönbe, mert az éppen tele volt.

Börtönbüntetése idején egyébként Kocsis István kormányzati találkozókon is részt vett, erről a Direkt36 írt. A cikk szerint több szűk körű, nukleáris témájú találkozón is megjelent tavaly a volt MVM-vezér, aki a szocialista kormányok idején a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója is volt. Az egyik ilyet Palkovics László 2022. június 24-ére hívta össze az atomerőmű épületébe, amikor Kocsis még a büntetését töltötte. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az ügy a parlamentben is téma volt, de Rétvári Bence államtitkár nem adott egyenes választ az eltávozás részleteire.