Felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt - közölte a szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülése után.

Kátai-Németh Vilmos ismertette, hogy Kármán András pénzügyminiszter részvételével ülésezett pénteken grémium. A pénzügyminiszter részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselőinek, a minimálbérrel összefüggő tárgyalások szakmai megalapozása érdekében - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani.

"Egyetértettünk abban, hogy a korábban megkötött (hároméves) bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változására tekintettel felül kell vizsgálni" - írta a tárcavezető.

A VKF munkaadói oldalának egyik tagja, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, a pénteki ülés volt a bértárgyalások nyitánya, amelyen Kármán András pénzügyminiszter felvezető előadást tartott.

A miniszter előadása alapján Perlusz László úgy vélte, a kormány is arra törekszik, hogy javítsa a hazai kkv-k termelékenységét és versenyképességét, hiszen ez tartós erőteljes béremelkedést okozhat Magyarországon. Várakozásaik szerint olyan bértárgyalásnak néznek elébe, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket fogja segíteni.

Perlusz László kiemelte, készek a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására, amelyben szerinte a termelékenység javítására is koncentrálni kell majd.

Elmondása szerint beszéltek az érdekegyeztetés rendszerét érintő, várható átalakításokról is. Perlusz László hangsúlyozta, a VKF jól működő, élő szervezet.

A VKF munkavállalói oldalának egyik tagja, Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az ülésen a hároméves bérmegállapodása mellett szólalt fel. Emlékeztetett: a megállapodásnak az volt a célkitűzése, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Jelezte: ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a makrogazdasági mutatók nem a 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodásban szereplő prognózisnak megfelelően alakultak.

A bértárgyalások megkezdéséhez a korábbi években megszokott - GDP, inflációs, átlag bér - adatokon felül részletesebb, vállalat méretenként, bérkategóriákra lebontva szeretnének képet kapni a magyar munkavállalók jövedelméről.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a mostani helyzetben, a jelentősen megemelkedett üzemanyag-költségek miatt kezdeményezte, hogy emeljék meg a munkába járás költségtérítésének adómenetesen adható korlátját, a mostani, kilométerenkénti 30 forintról 60 forintra.

Zlati Róbert tájékoztatása szerint beszéltek továbbá az érdekegyeztetés rendszerének átalakításáról, olyan háromoldalú érdekegyeztetési fórum létrehozását szorgalmazták, amely nemcsak a versenyszféra vagy a közszféra, hanem valamennyi munkavállalót érintő kérdésekkel is foglalkozhat. A fórum megvalósításáról még egyeztetnek.

(MTI)