Az IDEA Intézet 2023. április 27–május 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy teljesen befagyott a pártok támogatottsága. A legnagyobb támogatottsággal a Fidesz–KDNP rendelkezik (30%) a teljes, választókorú népesség kategóriájában, a második a Demokratikus Koalíció (12%), a harmadik pedig a Mi Hazánk Mozgalom (6%). Hasonló sorrend mutatható ki a biztos szavazó pártot választók körében, ahol a 48 százalékos Fideszt a 19 százalékos DK és a 9 százalékos Mi Hazánk követi.

A Fidesz évek óta tartja stabil támogatottságát

Az IDEA Intézet 2023. május elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága változatlan a teljes, választókorú népesség körében. A hegemón pártra 2023. május folyamán a választókorú népesség 30 százaléka szavazna. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál elhanyagolható elmozdulás történt, így a Fidesz támogatottsága 48 százalékon áll.

Érdemes megvizsgálni, hogy az előző parlamenti ciklus hasonló időszakában, kb. egy évvel a 2018-as parlamenti választások után, hogy állt a párt. Az IDEA Intézet mérése szerint 2019 májusában, azaz 4 éve a hegemón párt egy hajszállal magasabb támogatottsággal rendelkezett akár a teljes népesség, akár a biztos szavazó pártot választók kategóriáját vizsgáljuk (32%, illetve 50%), ugyanakkor érdemes jelezni, hogy pont ebben az időszakban volt az EP-választás, ami némiképp növelhette az egyébként is magasan álló Fidesz támogatottságát.

Helyesebb tehát azt állítani, hogy egy nagy inflációs és megélhetési válságot követően a 2022-2026-os ciklusban a kormányzópárt pontosan ugyanott áll, ahol 4 éve az EP-választások időszakában. Egy párt támogatottságának ilyen mértékű stabilitása inkább kivétel, mint főszabály.

Az ismeretlen preferenciájúak, azaz a preferenciájukban bizonytalan, vagy azt eltitkolók, illetve a választástól távol maradók aránya 2 százalékponttal csökkent, jelenleg 35 százalékon áll.

Az ellenzéki oldal egyelőre nem tudta kihasználni a válságból adódó lehetőséget

Az ellenzéki oldalon 2023. áprilisához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező választói mozgások történtek.

Az IDEA Intézet mérése szerint önállóan indulva négy párt jutna be a parlamentbe, sorrendben, a Demokratikus Koalíció (12%), a Mi Hazánk Mozgalom (6%), a Momentum Mozgalom (5%), valamint az MKKP (5%). A Kétfarkú Kutya Párt először érte el a parlamenti bejutási küszöböt az IDEA Intézet méréseiben. A jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező többi ellenzéki párt támogatottsága továbbra is azonosan 1-2 százalékpont, így messze állnak az önálló bejutás esélyétől.

A biztos szavazó pártot választók körében a mikropártok közül az MSZP 3 százalékon áll, a Jobbik és az LMP 2-2, míg a Párbeszéd egy százalékos támogatottsággal rendelkezik. Ebben a szűk, de politikailag aktív választói szegmensben továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt (19%). Mögötte 9 százalékkal a Mi Hazánk, majd a Momentum Mozgalom (8%) következik. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ebben a kategóriában is elérte, illetve hajszállal meghaladta a parlamenti bejutást (6%).

Összességében a pártok támogatottsága érdemben nem változott 2023. április és május között. A rezsiemelkedés, az extrém magas infláció és a gazdasági válság miatt politikailag kritikusnak tekinthető téli időszakot különösebb, azaz a pozícióját veszélyeztető támogatottság-veszteség nélkül élte túl a Fidesz. Minden gazdasági, megélhetési nehézség ellenére támogatottsága rendkívül stabil, lényegében a 4 évvel korábbi szinten áll.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont, olvasható az intézet honlapján.