Még a szélsőségesen liberális Hírszerző alábbi cikkéből is kiderül, hogy a buzifelvonulás résztvevői bárki által fotózhatók. Hogy mire lehet felhasználni, azon még vita folyik. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint "a melegfelvonuláson megjelentek fényképezése kimerítheti a különleges személyes adatokkal visszaélés bûncselekményét, hiszen a fotók a résztevők nemi identitására vonatkozó információt tartalmazhatnak." Valójában nem feltétlenül buzi, lehet csak velük szimpatizáló is, aki felvonul, tehát ez is sántít, de amúgy sem jelent egy országgyûlési biztos szava jogilag többet, mint akármelyikünké. Ezt el is mondhatja a buzipárti Péterfalvinak, hiszen közzétettük ellenőrzött mobilszámát, illetve néhány bûnét. Ha mégis probléma támadna a fényképezéssel, mindenki hivatkozhat arra: a Kuruc.info munkatársa, tehát sajtófotós. Így mondjuk biztos, hogy elviszik, de biztos a több százezres kártérítés is.

"Rossz üzenet", de nem tilos: fotózhatják a Jobbikosok a melegeket

Fényképezésre és kamerázásra szólította fel híveit a Jobbik Magyarországért Mozgalom a július 7-i, szombati melegfelvonuláson. A párthívek "a törvény adta lehetőségekkel élve” felvételeket készítenének, hogy bizonyíthassák az esetleges közszeméremsértéseket. Az adatvédelmi biztos szerint a lépés aggályos, de a jogi szakemberek egyetértenek abban, hogy közszereplőket nyilvános helyen fotózni szabad. De ki számít közszereplőnek?

Az adatvédelmi biztos aggályát fejezte ki a Jobbik felhívásával kapcsolatban. Péterfalvi Attila a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy "párt nevében" ilyen jellegû szisztematikus fotózás személyes adatokkal való visszaélést jelenthet, mely akár pert is vonhat maga után. A Jobbik felhívására levélben reagált Amanda Elstak, transzvesztita énekes-mûsorvezető is, aki szerint a párt személyiségi jogokat sért, ha a tüntetésen felvételeket készít, és ezért perelhető.

Az eset újra rávilágított a magyar jogrendszer hiányosságára, ami nem teszi világossá, hogy a tüntetéseken, felvonulásokon megjelenők közszereplőnek számítanak-e. Ebben az esetben ugyanis jogszerûen készíthetők róluk képek a beleegyezésük nélkül. Az ügyben pedig már született olyan bírósági döntés, mely precedens értékûnek számíthatna a probléma újabb és újabb felmerülésekor.

A Hócipő évekkel ezelőtt humorosnak szánt aláírással közölt fotót egy idős emberről, aki díszmagyarban jelent meg Horthy Miklós újratemetésén. Az ügyből per lett, melyben a Legfelsőbb Bíróság (LB) úgy határozott, hogy a férfi nyilvános rendezvényen való megjelenésével közszereplést vállalt, ezért lefotózható. A döntés szerint ugyanakkor a kép nem használható fel a közszereplés dokumentálásától eltérő célokra, például gúnyolódásra.

Aki oda megy, az közszereplő

Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje szerint a bizonytalanság ellenére közszereplőnek kell tekinteni, aki megjelenik nyilvános helyen, így a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és az adatvédelmi törvény szerint is szabadon fotózható, bár a résztvevőknek joguk van felismerhetetlenné tenni magukat, például arckendővel. A közszereplés tisztázása az előkészítés alatt álló új Ptk.-tól várható.

A Jobbik képekkel való szándéka ugyanakkor Schiffer András szerint is aggályos. Egyrészt az LB-ítélet is jogszerûtlennek tartja a képek dokumentáción kívüli felhasználását. Másrészt a sajtón kívül jogsértő dolog a felvételeket publikálás nélkül, határozatlan ideig tárolni, főleg ha azokkal a Jobbiknak bármilyen, melegellenes célja van.

Ugyanezért a gyakorlatért a TASZ az őszi zavargások idején a rendőrséget is bírálta. A rendőrség adatkezelési gyakorlatával szemben nem ez volt az első kritika.

Majtényi László adatvédelmi biztos 1996-ban adott ki olyan ajánlást, mely kifogásolta, hogy a rendőrség nem semmisíti meg egy korábbi MIÉP-tüntetésen készített felvételeit. Majtényi ugyanakkor szintén úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tüntetésen részt venni közszereplésnek minősül.

Készíteni lehet, használni nem

Péterfalvi Attila a Hírszerzőnek megerősítette a jogi szakemberek által mondottakat. Az adatvédelmi biztos szerint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok lehetőséget biztosítanak a sajtónak tájékoztatási munkájának elvégzésére, illetve magánszemélynek saját otthoni felhasználásra képek készítését. Rajtuk kívül a rendőrségnek van még joga biztosítási célból felvételeket készíteni, a tárolásra és felhasználásra vonatkozó szabályok betartásával.

Ugyanakkor olyan jogszabály nincs, mely ilyen esetekben például pártoknak megtiltaná a felvételek készítését. Az adatvédelmi törvény viszont elég egyértelmûen korlátozza a képek és videók felhasználhatóságát. Így az a helyzet áll elő, hogy a fotó elkészítése nem tilos, felhasználása azonban már korlátokba ütközik. Hogy mi történik, ha a Jobbik-hívek a melegeket feljelentik, és ehhez a helyszínen készített fotókat akarják felhasználni, az Péterfalvi Attila szerint a bírósági döntéstől függ.

Péterfalvi szerint egy demokráciában "rossz üzenet", ha egyesek a nekik valamilyen okból nem tetsző dolgokról, személyekről nyilvántartást vezetnek. Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a nyilvános közszereplés jogilag még mindig nem tisztázott egyértelmûen. Az adatvédelmi biztos szerint pro és kontra is vannak bírósági döntések, de többségük a közszereplés tényének elfogadása mellett van.

Nem lesz jobbikos adatbázis

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Hírszerzőnek azt mondta, egyetért a Péterfalvi Attila által mondottakkal. Az elnök szerint a párt felhívásával nem párttagokat mozgósít, hanem magánszemélyeket, és semmi olyanra nem készülnek, ami törvénybe ütközhet. Így nem kívánnak adatbázist létrehozni, csupán arra kérik híveiket, hogy rögzítsék, ha közszeméremsértést vagy más jogellenességet látnak.

Vona szerint csak abban az esetben van a felvételekre szükség, ha valóban jogsértés történik, ekkor ugyanis eljárásnak kell indulnia, melyhez bizonyítékként csatolható a fotó. A Jobbik elnöke elismerte, hogy felvethet jogi vitákat a szándékos fényképezés. Azonban a párt álláspontja az, hogy állampolgári kötelesség egy esetleges rendőrségi eljárás segítése bizonyítékokkal.

Kettős célja van a Jobbiknak a képek készítésével, mondta lapunknak Vona Gábor. A közvetlen annak bizonyítása, ha történik közszeméremsértés a felvonuláson. A közvetett pedig a nyomásgyakorlás, hogy ha lehet, egyáltalán ne is legyen felvonulás.

(Hírszerző)

Kapcsolódó cikkünk:
Ezért kell fényképezni: nem tudta beazonosítani a hatóság a közerkölcssértőket