Semmi okát nem látom, miért ne írjunk teljes mértékben kendőzetlenül az igazságról azokkal a számokkal kapcsolatban, amelyek megjelentek a napokban. Ötmillió lakosból másfél millió cigány – így fog kinézni hazánk demográfiája 2100-ban, írja a 444.hu.

A cikk azt írja, a becslések szerint 2100-ra Magyarország népessége 5,2 millió fő lesz, ebből nagyjából 1,5 millió lesz a „roma” népesség száma a jelenlegi közel 800 ezer után, és itt Tóth Pál Péter demográfus kijelentéseire hivatkoznak, aki mindezt a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben mondta el.

Kép: YouTube

Tóth úgy látja a most zajló folyamatokat, hogy 2100-ra az ország olyan katasztrófát fog megélni, amiből már nem lehet kilábalni, arra pedig egyáltalán nem lát lehetőséget, hogy a gyerekszám növekedése meg tudja állítani majd az 1980 óta tartó népességfogyást. Tóth Pál Péter szerint nagyon fontos, hogy az 5,2 milliós népesség 2100-ban már jellemzően idős lesz, aktivitásában nagyon gyenge, gyereket vállalni már nem tud, „örül inkább, hogy él”. Egy ilyen összetételű népességtől nem lehet elvárni, hogy a magyarságot fenntartsa.

Eddig a tények, most pedig jöjjenek a fentiekből levonható következtetések, egész pontosan öt.

1. Bár a 2022-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magukat cigánynak vallók aránya „csak” 220 ezer fő, látható, hogy Tóth nem ezt a számot veszi alapul, hanem 800 ezret mond. A szociológusok különböző „szorzókat” szoktak alkalmazni ezzel kapcsolatban, de én azt gondolom, nehéz egész pontosan meghatározni a számot. A 800 ezer azonban a becslési sáv alsó határa lehet. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a cigányság számaránya ma már meghaladta az 1 millió főt.

2. Ebből kiindulva, ha elfogadjuk, hogy az évszázad végére már csak 5,2 millió fő él az országban, szintén arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1,5 milliós cigány lakosság egy nagyon „optimista” becslés (már amennyiben e szónak itt helye van), és a valóságban inkább közelít majd a 2 millió feletti számhoz. Szóval, hogy még érthetőbb legyen, majdnem ott leszünk, hogy Magyarország lakosságának fele cigány! Nem beszélve arról, hogy ez sem a végső állomás, hiszen esetükben a korfa is sokkal fiatalabb lesz, mint ahogy most is az. És képzeljük csak el, milyen sorsa lenne a megmaradt idős magyar lakosságnak. A dél-afrikai búrokhoz lenne hasonlatos a helyzetük, még inkább ki lennének téve a magyarellenes erőszaknak...

3. Túl távoli ez még? Mondhatják talán némelyek. Ez kevesebb, mint 80 esztendő. Történelmi távlatban egy szempillantás. Lényegében három generáció. Nincs tehát messze a pillanat, nem érdemes ezeket a prognózisokat úgy kezelni, mintha ez nagyon távol lenne.

4. De mi a legfontosabb következtetés? A fenti hármat természetesen még „szalonképes” körökben is ki lehet mondani, az értelmezés viszont már el szokott térni. A mi értelmezésünk egyértelműen az, hogy ez katasztrófát jelentene a magyarság számára. Az is, hogy ilyen mértékben fogyunk, és az is, hogy a cigányság ilyen ütemben növekszik. Azért, mert a cigányság jelentős része nem képes a társadalmi együttélés szabályait betartani, és annál kevésbé képes, minél többen vannak. Ez nem jóslás, az a mindennapi tapasztalat, látható, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan terebélyesedett ki annál inkább a cigánybűnözés, minél többen lettek. No, és itt aztán már a totális szőnyeg alá söprés politikája uralkodott a mindenkori kormányok részéről, pedig – valljuk be – még az sem lett volna elegendő, ha ki merik mondani, van ilyen specifikus bűnelkövetési forma, életmód. Mert ennek mi az oka? A külső körülmények? A szegénység? A szegregáció? Mindig más az oka? Ugyan, dehogyis.

A cigányság évszázadok óta önnön maga termelte ki saját életkörülményeit, lelkivilágának és genetikájának megfelelő környezetet és életmódot alakított ki, az már csak egy súlyosbító tényező, hogy az ebből a közegből való egyéni kiszabadulást hátráltatta, mivel ezeket a körülményeket és viselkedésformákat generációról generációra újratermelték. De ettől még a tyúk vagy a tojás volt-e előbb vitában egyértelmű, hogy a tyúk, miszerint a cigányság esetében egyértelműen megállapítható a faji háttér a tekintetben, hogy miért „olyanok”. Nem állítom, hogy kizárólag ez, hiszen az egyén adottságait is meghatározza a génállománya mellett éppúgy a nevelés és a környezet, de a jelentőségét lebecsülni, eltagadni óriási önbecsapás volna. Ez nem gyűlölet, ez nem értelmi kategória, ez megcáfolhatatlan tény.

5. Utolsó pontom talán nem is annyira következtetés, sokkal inkább kérdés. Hogyan lehet ezen változtatni? Bizonyára mindenkinek vannak „hatásos ötletei”, de a realitásokkal is tisztában kell lennünk. S természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk a keresztény erkölcsiséget sem. Ezt nem pusztán formalitásként tűzöm hozzá, mert „így illik”, tényleg így gondolom. De mindezzel együtt a magyarságnak két elemi érdeke van. Az egyik, hogy megfordítsa a soraiban tapasztalható demográfiai mélyrepülést, a másik, hogy állítsa meg a cigányság népszaporulatát. Kijelenthető, hogy önmagában a családtámogatások nem elegendőek a magyar (és Európa-szerte a fehér) lakosság gyermekvállalási kedvének növeléséhez.

Lehet, hogy nem népszerű, de határozott tézisem, hogy a liberális demokrácia (és valamelyest minden demokrácia az) keretein belül ez meglehetősen kétséges, ugyanis az emberek világról alkotott felfogását, a társadalom közgondolkodását kellene átalakítani, tehát a liberalizmust volna szükséges kitépni az agyakból és lelkekből. S nem „csak” a politikai liberalizmust, hanem azt a liberalizmust, amely az elmúlt évszázadokban úgy vált axiómává, hogy ma már a legtöbb ember nem is gondolja, hogy amikor valamiről valamit kijelent, az liberális ihletésű lenne, egyszerűen csak hozzáteszi, „hiszen ez így normális”. Korszellemmé vált tehát a liberális világnézet. Ez a „világnézeti semlegesség”.

Nos, az ilyen mértékű károkat nem lehet egy-egy 4 éves ciklusban felszámolni. Itt generációkat kell egészen más szellemben nevelni, erre pedig egy stabil, tekintélyuralmi rendszer alkalmas csak. Ne nyissuk meg a vitát, hogy ettől hol vagyunk, ám azt gondolom, a kijelentéssel nehéz vitába szállni. Mint ahogyan csak egy ilyen, valódi közösségi alapú politikai rendszer alkalmas csak arra, hogy határozott eszközökkel rábírja a cigányságot arra, hogy még nekik sem jó, generációról generációra ilyen mértékben szaporodnak.

S a cigánybűnözés kérdése? Nos, az viszont rendvédelmi kérdés, amely nagyon könnyedén megszüntethető, ehhez viszont nem kellenének évtizedek sem, pár év alatt meg lehetne oldani, ha volna rá akarat.

Henney Viktor – Kuruc.info