Abszolút gonosznak nevezte az atomfegyvereket és elítélte a nukleáris elrettentés növekvő támogatottságát vasárnap Szuzuki Siro, Nagaszaki polgármestere, a japán várost ért atomtámadás 81. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.
Szuzuki Siro felszólította a japán kormányt, hogy tartsa magát a második világháborút követően 1967-ben megfogalmazott három atomfegyver-ellenes alapelvhez, amelyek értelmében az ország nem birtokol, a területén nem tárol, illetve nem gyárt atomfegyvereket.
Az évforduló egybeesett azzal, hogy Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kormánya felülvizsgálta az ország védelmi politikáját a hadsereg támadó képességeinek további megerősítése érdekében.
Nagaszaki polgármestere azt mondta: míg egyes országok azzal érvelnek, hogy az atomfegyverek birtoklása segít elrettenteni a lehetséges támadókat, addig Hirosima és Nagaszaki példája azt mutatja, hogy az emberek képesek átlépni a határt, ami ezen eszközök bevetését illeti.
"A nukleáris elrettentés elmélete rendkívül veszélyes és törékeny. A nukleáris fegyverek nem szükséges rossz, hanem egy olyan abszolút gonosz, amely sosem lesz képes megférni az emberiséggel" - fogalmazott. A nukleáris hatalmak és azon országok vezetőinek, amelyek a nukleáris elrettentésre támaszkodnak, Nagaszaki polgármestere azt üzente: szembesülniük kell azzal a valósággal, hogy minél inkább támaszkodik valaki a nukleáris elrettentésre, annál inkább növeli egy atomháború kockázatát.
Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat Mannek elnevezett plutóniumbomba, több mint 90 ország képviselői vettek részt a rendezvényen egyperces néma csenddel tisztelegve az áldozatok tízezreinek emléke előtt.
A miniszterelnök, aki szintén jelen volt a ceremónián megerősítette azt a politikai törekvését, hogy "reális és pragmatikus megközelítést" alkalmaz a nukleáris fegyverek nélküli világ megvalósítása érdekében. Akárcsak Hirosimában, Takaicsi Szanae a három atomfegyver-ellenes alapelvvel kapcsolatban is kétértelmű maradt, és csupán megismételte, hogy Japán jelenleg is fenntartja ezt a politikát. A megemlékezésen elhangzott beszédében nem említette a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződést sem, amelyet Tokió nem volt hajlandó aláírni, mivel Japán az Egyesült Államok nukleáris védőernyője alatt áll.
Később újságíróknak nyilatkozva a kormányfő elmondta: Japán politikája az, hogy az úgynevezett atomsorompó-egyezmény keretein belül működjön, és hogy kormánya az ország nemzetbiztonságának figyelembe vételével és a nukleáris leszerelés előmozdítása szempontjából leghatékonyabb megoldás alapján fog dönteni a szerződéssel kapcsolatban.
A túlélők csalódottságuknak adtak hangot, és bírálták a japán kormány nukleáris elrettentés iránti támogatását. Az atomfegyver-ellenes alapelvek esetleges enyhítésével kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a túlélők részvételével tüntetések voltak Hirosimában és Nagaszakiban.
Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.
(MTI)
