Nem árt a tisztánlátás érdekében, ha a Magyar Péter önkényuralmi vezető útmutatása alapján a tiszás "kólásdobozok" által ma köztársasági elnöknek jelölt Baka Andrásról a személyét és tevékenységét nem ismerő közvélemény néhány fontos és releváns információ birtokába kerül - írja Facebook-oldalán Gaudi-Nagy Tamás. Alább közöljük a teljes bejegyzést.
Ez különösen vonatkozik arra több mint hárommillió tiszás választópolgárra, akik számára vélhetően Baka András személye teljes mértékben ismeretlen.
A köztársasági elnökkel szembeni legfőbb alkotmányos elvárás, hogy a nemzet egységét tudja megjeleníteni, és egyben őrködjön az állam demokratikus működése felett.
Baka Andrástól ezen két követelmény egyikének teljesítése sem várható mégpedig korábbi, ezen követelményeket sárba taposó bírói tevékenysége miatt.
Azaz erre a feladatra nyilvánvalóan alkalmatlan.
Elöljáróban fontos jelezni: a Sulyok Tamás elnököt eltávolító Alaptörvény 17. módosítása a legalapvetőbb jogállami normákat sem teljesítette, az még az Alaptörvény követelményeinek sem felelt meg, az ezt támadó normakontrollról az Alkotmánybíróság még nem is döntött.
Ezért Sulyok Tamás eltávolítása jogellenes és illegitim volt, emiatt pedig egyúttal egy "új" köztársasági elnök választása is ilyen lesz.
De most akkor lássuk Baka András személyével kapcsolatos legfontosabb tényeket, különös figyelemmel arra, hogy megismerhető szakmai tevékenységének jelentős részét külföldi, majd pedig hazai bíróságokon fejtette ki.
Már most jelzem, hogy Baka András kritikán aluli ítélkezési tevékenységéről további részleteket is fogok még közölni.
Bírói tevékenységének átfogó és tételes szakmai kritikáját már számos nyilvános megszólalásban végezte el a Nemzet Jogvédő Szolgálat (njsz.hu), több más mértékadó jogász, illetve a hazai sajtó erre nyitott része.
Bakáról a hazafias ügyvédek mind tudják és ezt ítéletek tucatjai igazolják, hogy egy szakmailag igen gyenge képességű, masszívan liberális taláros aktivista, akit 0 perc hazai ítélkezési gyakorlattal választották meg Bajnaiék 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Előtte ugyanis korábban két ciklust bíráskodott az egyre inkább a Soros hálózat befolyása alá kerülő Emberi Jogok Európai Bíróságán.
A Kúria létrehozása miatt elnöki mandátuma megszűnt, de úgy "tette lapátra" az Orbán-kormány, hogy 2012-2020 között ő lett az elnöke a Kúria egyetlen, sokszor politikailag igen érzékeny, személyiségi peres, közérdekű adat kiadásos és sajtó-helyreigazításos pereket felülvizsgálati eljárásban tárgyaló bírói tanácsának.
Ebben a minőségében a pártatlan ítélkezésből elégtelenre vizsgázott. Nemzeti elkötelezettségű peres fél szinte soha nem nyerhetett nála. Igénytelen és pongyola ítélet indokolásai szakmai közröhej tárgyát képezték világnézeti beálllítottságtól függetlenül.
Nyugdíjba vonulását felszabadulásnak tekintették a hazafias ügyvédek. Utána már ismét tér nyílt az elfogulatlan ítélkezésnek.
Így nyerhettem meg például a hírhedten magyargyűlölő Tóta W. Árpád egyik magyarokat gyalázó HVG-ben megjelent írása miatti kollektív személyiségi pert. Egy ilyen jellegű ügyben Baka idején a felperesi pernyertesség elképzelhetetlen volt.
Saját felülvizsgálati eljárási mérlegem nála igen beszédes: 21-ből egy ügyet nyertem, húszat vesztettem.
Az egy győzelem a kínai államfő ellen tiltakozó tibeti aktivisták ügyében született, akiket a pintéri rendőrség állított elő, és emiatt indítottak pert a jogsértettek a rendőrség ellen.
A húsz elvesztett per között voltak többek között Budah@zy György különböző sajtószervek ellen indított személyiségi perei, amelyekben 2010-ben, az MSZP választási kampányának részeként a jóhírnevét sértő, valótlan közlések miatt kívánt jogi elégtételt venni. Ezek a közlések a vele és társaival szembeni Hunnia terrorügy egyetlen bűnügyi iratában sem szerepeltek és többek között arról szóltak gyerekeket öltek volna meg, fideszeseket robbantottak volna fel, vagy Lendvai Ildikót ölték volna meg, stb.
De Baka volt az is, aki a rendőrségi jogtanácsosok által ellenem és videós munkatársam ellen indított személyiségi perben elfogadhatónak és törvényesnek tartotta azt a jogerős ítéletet, amely engem másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezett, olyan rendőrségi jogtanácsosok javára, akik az egyik 2006 őszi jogsértett kártérítési perében tartott tárgyalásról szóló videós tudósításban lényegében nem felismerhető módon három másodpercre felvillantak, és akik jogtanácsosi tevékenységüket közfeladatként látták el.
Baka ítélkezési gyakorlata tehát lényegében abban foglalható össze, hogy a személyiségi jogok teljessége annak minden jogi formájában nem illetik meg azon személyeket, akik tevékenysége magyar nemzeti érdekeket kiemelten szolgálja, előmozdítja.
Ez a fajta hátrányos megkülönböztetés és ideológiai elfogultság egy bíró által elkövethető egyik legkirívóbb szakmai vétség, amely Baka András esetében sajnálatos módon teljes mértékben következmény nélkül maradt.
Még azt is hozzá kell tenni, hogy legfelsőbb bírósági elnöki mandátumának megszüntetése miatt az általa rendkívül jól ismert, nyilvánvalóan "hazai pályának" minősülő Emberi Jogok Európai Bíróságán 60 ezer euró és járulékai összegű kártérítést ítéltek meg részére.
2020 után nyugdíjba vonulását követően az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik tanácsadó testületének lett tagja.
És persze ő is felszólalt a bírói függetlenség miatti álságos aggódásról szóló Orbán kormány elleni tüntetésen.
Finoman szólva nehéz feltételezni róla, hogy ellen tudna állni azoknak a globalista- háttérhatalmi törekvéseknek, amelyek töretlen célja az, hogy a szuverenitásukat és nemzeti értékeiket védő európai nemzeteket felszámolják. Ezzel ellenkezőleg tőle sokkal inkább az várható, hogy az ilyen nemzeteket felszámoló törekvéseknek legfőbb engedelmes végrehajtója lesz. Ilyen értelemben tehát a tiszás önkényuralmi rendszer személyében "megfelelő embert talált megfelelő feladatra".
