Már több mint 700 hektáron pusztít az erdő- és bozóttűz a délvidékii Delibláti-homokpusztán, ahol a lángok nem csupán az erdőt és a növényzetet semmisítették meg, hanem egy kiemelkedő jelentőségű, összetett ökoszisztémát is veszélyeztetnek.
A Delibláti-homokpuszta mintegy 35 ezer hektáron terül el, és a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.
A terület több mint felét telepített akác-, fekete- és fehérfenyőerdők alkotják. Közöttük azonban megmaradtak az őshonos növényzet olyan részei, amelyek kivételes tudományos és természeti értékkel bírnak. A közelben található a bánáti bazsarózsa egyetlen ismert mikroélőhelye "Szerbiában". Különösen értékesek azok a növényfajok is, amelyeket ma természetvédelmi ritkaságként védenek, mint a kockásliliom, a vízigesztenye, valamint többféle tündérrózsa.
A terület jelentőségét mutatja, hogy a homokpuszta erdős részein egyebek mellett farkas, szarvas, őz és vaddisznó él, a sztyeppei területeken pedig ürgék, földikutyák és más, a száraz füves élőhelyekhez kötődő fajok találhatók - olvasható a Delibláti-homokpuszta hivatalos internetes oldalán. Az ürge számos ragadozó madár, köztük a parlagi sas és a kerecsensólyom számára fontos táplálékforrás, ezért egy-egy faj élőhelyének csökkenése az egész táplálékláncra hatással lehet. A rovarok közül például kizárólag ezen a területen él Frivaldszky gyászbogara (Tentyria Frivaldszkyi).
A Delibláti-homokpusztát a Pannon-síkság egykori erdőssztyepp-, sztyepp- és mocsári ökoszisztémáinak egyik utolsó nagy maradványaként tartják számon. Természetvédelmi jelentőségét tovább növeli, hogy a területhez a Duna mentén fekvő vizes élőhelyek is hozzátartoznak, köztük a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségűnek minősített Hattyú-ablak (Labudovo okno) a Duna bal partján. Ezek a területek fontos táplálkozó-, pihenő- és költőhelyei számos vízimadárnak. A Delibláti-homokpuszta jelentős élőhelye a kis kócsagnak, a vörös gémnek és a kis kárókatonának, de fekete gólya és üstökösréce is előfordul itt.
A Danas című belgrádi napilap természetvédőkre hivatkozva szombaton azt írta, a legnagyobb kérdés a tűz eloltása után az lesz, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képes regenerálódni az érintett terület. Veszélybe kerülhetnek ugyanis azok a ritka fajok, amelyeknek nincs közeli alternatív élőhelyük.
(MTI nyomán)
