Befejezte száznapos, űrrepülésekre felkészítő, kísérleti elszigetelődési küldetését pénteken egy nemzetközi csapat, amelynek tagjai - három férfi és három nő - hat különböző országból érkeztek.
Az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából, mesterséges körülmények között végzett kísérlet része a felkészülésnek jövőbeli űrrepülésekre a Holdra, a Marsra és azoknál is távolabbi célpontokra.
A projekt végeztével a SOLIS100 kutatási projekt résztvevői elhagyták a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) kölni :envihab létesítményét, és egy utolsó regeneráló szakaszt követően visszatérnek a mindennapi életükbe.
A Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Lengyelországból és Portugáliából érkező résztvevők több mint három hónapot töltöttek el a külvilágtól elzárva, napfénytől mentes, zárt környezetben. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a hosszú távú küldetések, így a Holdra vagy a Marsra irányuló űrutazások hatását az egészségre és a teljesítményre szélsőséges körülmények között.
A SOLIS100 (Study of Long-term Isolation) különlegessége, hogy a fiziológiai hatások helyett elsősorban a bezártság és az elszigeteltség emberi, pszichológiai következményeire összpontosít, azzal a céllal, hogy segítse a jövőbeli űrmissziók során felmerülő mentális kihívások kezelését. A résztvevőknek korlátozott erőforrásokkal, nem romlandó élelmiszerekkel kellett beérniük, nem léphettek kapcsolatba családjukkal és barátaikkal. Napi feladataik tudományos munkából, orvosi adatgyűjtésből, szigorú testmozgási programból és az állomás karbantartásából álltak.
Anke Pagels-Kerp, a DLR részlegvezetője szerint az ilyen tanulmányok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az űrhajósokat felkészítsék a jövőbeli Hold- vagy Mars-küldetések mentális és fizikai kihívásaira.
A SOLIS100-tanulmány célja az adatok egységesítése is, hogy a legénységek számára a jövőben nyújtandó támogató intézkedések összehasonlíthatóak legyenek - fűzte hozzá Amelie Therre projektvezető.
A projekt, az előkészületeket és az utólagos vizsgálatokat is beleértve, 126 napig tartott. Az augusztus 1-jén történt "kilépést" követő egyhetes rehabilitáló, utólagos megfigyelési szakaszban további adatokat gyűjtöttek a legénység fizikai és kognitív állapotáról.
A programban a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) munkatársai is részt vettek. A magyar kutatók a nyelvi megnyilvánulások elemzésén keresztül közelítik meg az izoláció pszichológiai nehézségeit.
(MTI)
