Tojással dobálták meg Albin Kurti koszovói miniszterelnököt szombaton a koszovói parlament alakuló ülésének folytatásán, amelyet az incidenst követően félbeszakítottak, és ismét elhalasztottak.
A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) egyik képviselője akkor kezdte tojással dobálni a miniszterelnököt, amikor a kormányfő ismét az ülés elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy még mindig nem sikerült megállapodni a leendő köztársasági elnök személyéről.
Albin Kurti testőrei az ülésterembe siettek, az ülést vezető Avni Dehari pedig közölte, a képviselőket később értesítik arról, mikor folytatják az alakuló ülést.
A miniszterelnök az eset után azt mondta: kész vállalni azt is, hogy tojással dobálják meg, ha ez az ára annak, hogy az ellenzéki pártok vezetői hajlandóak legyenek tárgyalni vele az intézmények megalakításáról. Hangsúlyozta, nem a tojásdobálás miatt panaszkodik, hanem amiatt, hogy az ellenzék nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni vele.
Közölte, pártja annak ellenére nem nevezett meg jelöltet a parlament elnöki tisztségére, hogy ehhez megvannak a szükséges szavazatai, mert előbb átfogó politikai megállapodást szeretne kötni az ellenzékkel.
A politikus szerint a megállapodásnak nemcsak a parlament és a kormány megalakítására, hanem a későbbi államfőválasztásra is ki kell terjednie. Úgy vélte, ha a parlamentet úgy alakítják meg, hogy nincs előzetes megállapodás az államfő megválasztásához szükséges parlamenti részvételről és támogatásról, az újabb előrehozott választásokhoz vezethet.
Az ellenzék ugyanakkor Kurtit és az általa vezetett Önrendelkezést (Vetevendosje) tette felelőssé az elhúzódó politikai válságért. A Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) felelőtlenségnek nevezte, hogy Albin Kurti ismét időt kért, és felszólította az Önrendelkezést, hogy nevezze meg jelöltjét a parlament házelnöki tisztségére. A Koszovói Demokrata Párt (PDK) szerint pedig csak a forgatókönyvek változnak, a válság azonban folytatódik.
Június 7-én azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani Koszovóban, mert a korábbi törvényhozásnak nem sikerült határidőre megválasztania az új köztársasági elnököt.
A voksolást az Önrendelkezés nyerte meg, de a 120 fős parlamentben csak 53 mandátumot szerzett. A választási bizottság adatai szerint a második helyen a PDK végzett a szavazatok 19,44 százalékával (22 képviselői hely), a harmadik pedig az LDK lett 16,69 százalékkal (18 hely). Az AAK 6,74 százalékot (7 képviselői hely) szerzett meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, összesen 10 pedig a többinek. A szerbeknek fenntartott 10 hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A koszovói alkotmány szerint az új államfőt legkésőbb a parlament megalakulását követő 60 napon belül meg kell választani. Ha a kormányoldal és az ellenzék nem jut megállapodásra, ismét patthelyzet alakulhat ki, ami újabb előrehozott parlamenti választásokhoz vezethet.
Koszovóban 16 hónap alatt három parlamenti választást tartottak. A 2025. februári választáson az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb voksot, de a kormányalakítási kísérletek rendre kudarcot vallottak, ami hónapokra politikai patthelyzetet teremtett az országban. A tavaly decemberi előrehozott választástól a válság megoldását remélték, Albin Kurtit idén februárban választották meg miniszterelnöknek, ám miután a parlamentnek májusban nem sikerült megválasztania az új köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást írtak ki.
(MTI)
