Rekordszintre emelkedhet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagállamának együttes államadóssága az idén a szervezet prognózisa szerint, miközben különösen az Egyesült Államok adósságának gyors növekedése ad okot aggodalomra.
Az OECD-országok államadóssága 2007 óta csaknem megháromszorozódott, 22,5 ezer milliárd dollárról 2025-re 61 ezer milliárd dollárra nőtt. Az Egyesült Államok adóssága ugyanebben az időszakban 9 ezer milliárd dollárról 40 ezer milliárd dollárra emelkedett, és az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint naponta átlagosan több mint 6 milliárd dollárral nő.
Björn Griesbach, az Allianz Investment Management tőkepiaci és makrogazdasági kutatásának vezetője szerint az amerikai adósságdinamika aggasztó, az idei költségvetési hiány pedig a bruttó hazai termék 5,7 százaléka körül alakulhat.
A GDP-hez viszonyított adósságráta alapján azonban az Egyesült Államok helyzete kevésbé súlyos, mint amit az abszolút adatok sugallnak. Az amerikai GDP 2016 óta 19 ezer milliárd dollárról 32 ezer milliárd dollárra nőtt, miközben az adósságráta 107 százalékról 124 százalékra emelkedett. A GDP-arányos államadósság tekintetében Japán áll az élen, több mint 200 százalékos rátával.
Az Allianz közgazdásza, Katharina Utermöhl szerint az eladósodás globális jelenség, amely az Egyesült Államok mellett Japánt, Franciaországot és Németországot is érinti. Németország államadóssága a GDP csaknem 65 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony, miközben az új eladósodás üteme magas.
Kínában az IMF adatai szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tíz év alatt több mint kétszeresére, 50 százalékról az idén várhatóan csaknem 107 százalékra nő. A bankok nélkül számított magánszektorbeli adósság 2025-ben a GDP 313 százalékára emelkedett.
Peter Bofinger würzburgi közgazdász szerint nincs olyan általánosan érvényes adósságküszöb, amely felett egy gazdaság automatikusan válságba kerül. A kockázat nagyobb lehet, ha egy ország külföldi valutában adósodik el, illetve ha a befektetők elveszítik bizalmukat az adott ország valutája és állampapírjai iránt. Az Egyesült Államok esetében ezért különösen fontos a dollár globális tartalékvaluta-szerepe és az amerikai állampapírokba vetett bizalom.
A tízéves amerikai államkötvény hozama augusztusban 5 százalékra emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szint. Henning Potstada, a DWS ügyvezetőségének tagja szerint az amerikai költségvetési folyamatok aggasztóak, de az Egyesült Államokat a dollár globális szerepe, a gazdaság növekedési lehetőségei és energiafüggetlensége is támogatja. Szerinte a globális adósságválságig még hosszú út vezet.
A növekvő adósság ugyanakkor válság nélkül is terhet jelenthet a lakosság számára, mivel az emelkedő kamatkiadások forrásokat vonnak el más állami kiadásoktól. Az ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint Németország kamatkiadásai 2030-ig évi 50 milliárd euróról 100 milliárd euróra nőhetnek. A költségvetési kiadások csökkentése, az adóemelés vagy az infláció egyaránt mérsékelheti az adósságterhet, ezek azonban jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.
(MTI)
