A litván parlament csütörtökön megszavazta a kazettás lőszerek gyártását és felhasználását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépést.
Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a szavazás előtt hangsúlyozta: az egyezményeknek akkor van súlyuk, ha minden ország betartja azokat. "Az a probléma, hogy Oroszország az Ukrajna elleni agressziójában nem tartja be" - tette hozzá.
Hiba lenne, ha egy önmaga megvédésére készülő ország előre közölné, hogy milyen képességeket nem fog használni. A folytatódó tagság korlátozná védelmi képességünket és csökkentené az elrettentés hatékonyságát. Ezzel a szavazással erősebbé tesszük Litvánia védelmét - mondta.
A 140-fős litván parlament 103 képviselője szavazott a kilépésre, egy ellene és hárman tartózkodtak - közölte a litván közszolgálati műsorszolgáltató (LRT) a honlapján.
A törvényt Gitanas Nauseda államfőnek is alá kell írnia, ezt követően jelentik be az ENSZ főtitkárának Litvánia kilépését az egyezményből.
A védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az ország a bejelentéstől számított fél éven belül hagyja ott az egyezményt. Közben a döntésről az ENSZ Biztonsági Tanácsát is értesítik majd.
Az egyezményből való kilépéssel kapcsolatos litván terveket korábban bírálta a kazettás bombák használata ellen küzdő Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, valamint a brit székhelyű, aknákat, kazettás bombákat és UXO-kat megsemmisítő Mines Advisory Group civil szervezet is.
A kazettás bombák használatát több mint száz ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amelyek a polgári lakosságot is veszélyeztethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek. A bombákat a földről lövik ki vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb "bombaszemeket" szórnak szét egy széles területen.
A használatukat betiltó 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok. Az Európai Unió legtöbb országa aláírta az egyezményt, az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos tagok közül azonban csak Litvánia. Az Oroszországgal határos NATO-országok közül csak Norvégia és Litvánia részese a megállapodásnak.
(MTI)
