Rákóczi fejedelem becsületesen, bátran, hittel és önfeláldozóan szolgálta ezt az országot, személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen. II. Rákóczi Ferenc újonnan állított mellszobrának avatásán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a vezérlő fejedelem olyan pillanatban állt az ország élére, amikor ellenállásra volt szükség.

Fotók: MTI/Varga György

A Habsburg-ház elfeledte mindazt az áldozatot, amelyet "a magyarság az európai kereszténység pajzsaként az oszmán hódítással szemben meghozott", Magyarországot fegyverrel meghódított tartományként kezelte - hangoztatta a politikus. Kiemelte: a Rákóczi által megszervezett állam és hadsereg nem volt képes arra, hogy a Habsburg Monarchia egyenlő ellenfelévé váljon, a katonai vereség ellenére mégis olyan békét sikerült biztosítania, amely Magyarországot egy évszázadra a "béke hajlékává" tette.

A nemzeti összetartozás ünnepköréhez kapcsolódva Gulyás Gergely megjegyezte, hogy a kassai dómban nyugvó fejedelem sírja is Trianon miatt került a határon túlra.

"Rettenetesen nehéz magyar évszázad van mögöttünk, jól mutatja ezt a megfogyatkozó lélekszám, ami egyszerre jelzi a külső nyomás nagyságát és a belső reménytelenség érzését." Az is látható azonban, hogy egy évszázad után lehetőség és alkalom van arra, hogy "magunk mögött hagyjuk mindazt, ami a legnagyobb keserűséget okozza, a szétszakítottságot" - mondta a miniszter.

A magyar élet újjáépítése nem lehetséges Közép-Európa újjáépítése nélkül. Újra szövetséget építhetünk a térség nemzetei között, hogy akár együtt jeleníthessük meg közös érdekeinket a diplomáciában - érvelt a politikus. Mint mondta, az elmúlt időszak a visegrádi együttműködésben komoly sikereket hozott, a nemzetiségek jogainak elismerése megerősítette azokat az államokat, ahol erre sor került.

"A Trianon óta eltelt száz esztendő nagy tanulsága az, hogy nem élhetünk egymás ellenére." A szembenállásban eltöltött száz esztendő "keserűséget, fájdalmat, veszteséget hozott, leginkább nekünk, magyaroknak" - vélekedett Gulyás Gergely. Hozzátette: a magyarság erőszakos asszimilációja nem megoldás az utódállamokban, a magyarok ugyanis erőforrást jelentenek. Trianon ezért nem a múlt, hanem a jelen, olyan jelen, amely jóra is fordítható - hangsúlyozta.

A Miniszterelnökség vezetője azt is elmondta: az elmúlt évtizedben 1,1 millió magyar ember gondolta úgy, hogy az állampolgárság felvételével él, és ezzel több mint 90 év után újból közjogi kötelék jöhetett létre a magyar állam és a magyarok között.

Béres János zalaegerszegi szobrászművész alkotásról Jagasics János, a Zala Megyei Polgári Körök elnöke elmondta: a Rákóczi Szövetség zalai szervezetével közösen javasolták felállítását, 2017-ben pedig gyűjtést is kezdtek. A Miniszterelnökség 10 millió forintos támogatásával, valamint a gyűjtésből származó 1,2 millió forintból rendezték a Rákóczi úton lévő területet és állították fel a szobrot.

(MTI)